A fészkesek családjába tartozó évelő növény az articsóka, mely 3-4 éven át ad jó
termést. Virágkezdeményt a 2. évtől hoz, ezt használják fel kinyílás előtt. A
felnyílott virágok már durvák, rostosak, nem fogyaszthatók.
Április második
felében lehet állandó helyre vetni 1*1 m-re. Így csak a következő évtől szedhető,
a palántás articsóka viszont már az első termést ad.
Palántaneveléséhez februárban
vessünk melegágyba, cserepekbe, így a palánták májusban kiültethetők.
Az articsóka
víz és tápanyagigénye igen nagy. A téli fagy károsíthatja, ezért ősszel gallyakkal
rakjuk körül, majd földdel kupacoljuk fel a töveket. Ősszel az elvirágzott virágszárakat
el kell távolítani.
A mályvafélék csoportjába tartozó egynyári növény a bámia, okra.
Bulgáriában és a Kaukázus
melegebb vidékein elterjedt. Hő és vízigénye igen nagy.
Zsenge termését fogyasztják
szárítva fűszerként, konzerválva vagy levesként.
Magját május végén, június
elején állandó helyére vetik 50-60 cm távolságra. A termés virágzás után 4-5 nappal
szedhető, ettől kezdve naponta kell szedni, hogy zsenge legyen. Szedés után csak
1-2 napig áll el.
A bimbóskel a Földközi tenger vidékéről származik, ma egész Európában ismert és
termesztett zöldségnövény. Egyike a legjobban tárolható és fagytűrő káposztaféléknek.
Az őszi és téli hónapokban kerül piacra.
Első évben hosszú, egy métert is meghaladó
szárakat fejleszt, amelyen nagy kékes leveleket hoz és a levelek hónaljában nőnek
a diónyi kis tömör káposztafejek, a kelbimbók.
Áprilisban vessük a magot szabadföldi ágyba. A hathetes palánták május végén ültethetők állandó helyükre 70*70 cm.re egymástól.
A bimbóskel szedése ősszel, az első fagyok után kezdhető, vagy ahogy a kelbimbók elérik a diónyi nagyságot. Ha a dér megcsípi, ízletesebb.
A töveket ősszel kiszedve, majd védett helyen homokba átültetve télen folyamatosan tovább szedhető. A téli zöldségszegény időszak értékes vitaminforrása.
vissza>> Zöldségtermesztés
Olvass tovább
