Magvetés. Az 1942-ben Kínában felfedezett növényről sokáig azt tartották, hogy hazáján és néhány szubtrópusi botanikus kerten kívül nem hoz csíraképes magot a porzós barkák rendszeres elfagyása miatt. Mára bebizonyosodott, hogy a csírázás elmaradását az anyanövények fiatal kora okozta.
A 30 évesnél idősebb fákról szedett mag Magyarországon is legalább 10-20%-ban csíraképes.
A kis tobozokat október végén, a lombhullás után szedjük, mielőtt még a fán kinyílnának.
Száraz helyiségben, sekélyen elterítve, szobahőmérsékleten 1-2 hét alatt kipereg belőlük a mag, amit kissé megszárítva zárt edényben (pl. befőttesüvegben) tárolunk a tavaszi magvetésig.
A kínai mamutfenyő magját április második felében vessük üveg vagy fólia alá és lehetőleg szaporító-ládába. Vetés előtt ajánlatos a magot 1 napig vízben áztatni.
A bizonytalan csírázási erély miatt a hamisciprusokhoz hasonlóan igen sűrűn, 2-3 mm-es rétegben vessük, majd 2-3 mm vastagon perlittel vagy durva homokkal takarjuk. Ha túl sűrűn kelne, zölden áttűzdeljük.
A magcsemeték vegetációja összel hosszan elhúzódik, és 1-2 éves korukig elég fagyérzékenyek: üveg vagy fólia alatt teleltessük, laza szalmatakarással.
Félfás állapotú hajtásdugványról főképp a fiatal egyedek szaporíthatók július végén-augusztus elején. Serkentés: 0,6% lVS, talkumban.
A módszer Nyugat-Európában még idős növények esetében sem okoz problémát. Nálunk a 2-3 méternél magasabb (4-5 évesnél idősebb) példányok fokozatosan elveszítik a gyökeresedőképességüket, feltehetően a forró, száraz nyár és az erős napsütés következtében.
Fás dugványról is elfogadhatóan gyökeresedik a kínai mamutfenyő, ha fiatal növények erötelies vesszőiből vagy 2 éves gallyaiból készítjük azokat.
A dugványokat február végén szedjük és üveg vagy fólia alatt, lehetőleg 14-16 °C-os talpmeleges gyökereztetjük. A kihajtó rügyek érzékenyek a szürkepenészre: ellene 10-14 naponként permetezzünk.
A kínai mamutfenyő lombhullató fenyő, melyet ritkasága miatt konténerben nevelünk. Beültetése tavasszal történjen, és a növényeket napos, meleg helyen tartsuk.
A Larixhoz, vörösfenyőhőz hasonlóan gyors növekedésű.
Mivel ágai átellenes állásúak, a vessző csúcsának esetleges pusztulása után az előtörő két hajtás közül a jobb irányút hagyjuk meg. Egyébként nevelése a Larixéval megegyezik.
