A hársfa volt az első fa, amelyet nem hasznáért, hanem díszfaként és illatos virágaiért ültettek. Puha fáját fafaragásokhoz, templomi szobrokhoz is használták.
A hársfa 20-25 méter magas, megnyúlt vagy terebélyes koronájú fa. Sárgásfehér, illatos virágai álernyőkben, június második felében nyílnak.
Kislevelű hársfa virágzás előtt - virágbimbók
Virágzás idején a mézelő méhek zümmögésétől hangos a fa környéke. A virágokat a méhek előszeretettel látogatják, - a hársfa mézelő növény.
Levelei szív alakúak és fűrészes szélűek.
Kitűnő, nagy árnyékot adó parkfa. Mélyrétegű, nem túl száraz talajban érzi jól magát.
Hársfa
A nagylevelű hársfa 30-40 méter magasra növő, szabályos kúp, vagy széles tojásdad koronájú fa.
6-12 cm-es levelei változatos alakúak, mindkét oldalon élénkzöldek, a fonákukon az érzugokban fehéres vagy sárgás szőrzet látható.
Sárgásfehér, illatos virágai korán, már június elején, többnyire hármasával nyílnak. Tápdús, üde talajt, párás klímát kíván.
Fiatal korban árnyékkedvelő, a késői fagyokra érzékeny. A városi klímát rosszul tűri, ezért inkább hegyvidéki vagy párásabb területekre ültessük.
A kislevelű, és nagylevelű hársfa neve is mutatja, hogy egyiknek kisebb, másiknak nagyobb a levele.
A kislevelű hársfa a levélér zugaiban rozsdavörös, a nagylevelű hársfa leveleinek a főér zugaiban fehéres szőrzete van.
Mindkét hárs fajtának virágai mint tiliae flos képezi a drogot.
Hatóanyaga: illóolaj, izzasztó glycosidák, hesperidin, nyálka, cukor viasz és sók. Virágát és a hársfaszén porát használják fel.
Alkalmazzák hűlési esetekben (spanyolnátha), fájdalmas reumánál és köszvénynél. Sokáig nem szabad használni, mert szívpanaszokra adhat okot. Vizelethajtó, gyomorerősítő, görcscsillapító a virágból készült főzet. (10 gr 1/4 l vízhez).
Ezt a főzetet felhasználhatjuk nátha, idült köhögés, tüdő elnyálkásodás, hörghurut és altesti bántalmaknál, amelyek a vesére vezethetők vissza. Az említett esetekben a teát mindenkor ágyban, forrón kell inni.
Ha a fenti teafőzethez mézet, vagy nyers cukrot teszünk, spanyolnátha ellen kipróbált háziszert kapunk.
A hársfavirág teát élvezeti célra mindig csak forrázzuk.
A puha, fehéres hársfa szívóssága folytán faszobrászatra, esztrgályozásra, konyhalapok és asztaldeszkák készítésére alkalmas.
A hársfa reánkmaradt feljegyzések szerint a vágyakozás, gyöngédség, dal és szerelem jelképe volt. A lombos hársfák alatt tartották, de tartják ma is egyes vidékeken az ünnepi táncokat, ünnepélyeket, lakodalmakat...
cserző anyagok, cukor, eugenol, E-vitamin, farnezol, flavoglikozid, flavonoid, glikozid, illóolaj, kumarin, kvercitrin, maláta, mangánsók, sárga festékanyag, szaponin, tannin, taraxaszterol, tartrát, viasz, zsír
Artériák megerősítése, bronchitis, epilepszia, fejfájások, gyomorbaj, gyulladás, hashajtó, hipertónia, húgyhólyag betegsége, kiütések, köptető, köszvény, láz, megfázás, mérgezés, migrén, sebek, szeplő, vesekövesség
A hársfa virágát az egész világon használják gyógyteák és gyógyszerek készítéséhez. Még az íze is nagyon kellemes. A francia elegáns éttermekben az étkezések után ízletes hársfa virág teát szolgálnak fel.
A hásfa virágából készült mézből gyógyszereket és likőröket készítenek.
Nyugtató hatású stressz oldó
A hársfa teát bárki, hosszú ideig fogyaszthatja. Ha a kávé helyett hársfa teát fogyasztanak, akkor hamarosan érezni lehet a feszültség (stressz) csökkenését.
A teát még kicsi gyerekek is fogyaszthatják. Egy amerikai tanulmány szerint a légzőszervi betegség korai szakaszában lévő gyerekeknél, ha hársfa teát kapnak, akkor meg fogja akadályozni a belső-fül gyulladásokat, ami egyébként gyakran bekövetkezhet.
Természetesen óvatosságra van szüksége annak, aki vérhígitót, szívgyógyszereket, vagy magas vérnyomás elleni gyógyszereket szed, mert a hárs is fokozza ezen gyógyszerek hatását. Ilyen esetben az orvossal kell megbeszélni a hársfa tea rendszeres fogyasztását.
Franciaországban évente több száz tonna hársfa virágot használnak fel, fogyasztanak.
Egy kávéskanálnyi (2-4g) összetört virágot egy csésze forró vízbe teszünk. A pohár tetejét takarjuk le, nehogy a gőz eltávozzon. A virágoknak kb. 10 percet kell áznia.
Tilia, hárs, Tiliaceae. Lombhullató fák. Szórt állású, egy síkban elhelyezkedő vvleveleik kissé részaránytalanok, gyakran ferdén szíves vállúak, fűrészes élűek. Sárgás v, zöldesfehér, hímnős, illatos virágaik három vagy több virágú, csüngő álernyőben, a hajtásokon nyílnak.
A virágzati kocsány alsó fele hosszú, nyelv alakú, hártyás murvalevéllel összenőtt. Termésük fásodott, kemény, többé-kevésbé törékeny falú, gömbölyded, tojásdad, sima vagy bordás, egy-két magvú tok.
Rendkívül változékony nemzetség. Szép alakjuk, valamint kellemes illatú, alkalmas termőhelyeken jól mézelő virágaik miatt legértékesebb fáink közé tartoznak. Erdőterületünknek kb. 1%-át borítják, az ország fatömegének azonban csaknem 1,4%-át képviselik. Ipari felhasználás tekintetében az egyes hársfajok között nincs lényegbevágó különbség.
Esztergályos munkához, fafaragáshoz, bútor- és furnérgyártásban, fagyapot előállítására használják. Hársból készül a legjobb rajzszén. Alkalmatlan építési fának és tűzifának. Szaporítás: rétegezés utáni magvetés ősszel vagy tavasszal. (A Tilia cordata és a platyphyllos magját kora ősszel rétegezzük.
A Tilia argentea-ét csak egy évi rétegezés után vetjük, viaszérésben szedve és azormal rétegezve a következő évben kikel. A magágyakat árnyékoljuk és a késői fagyoktól védjük. A csemeteanyag nem egységes, ezért a sorfákat és változatokat a tőalakra v, platyphyllos alanyokra szemezzük, az argentea alakkört argentea alanyokon vagy feltöltéses buitással (2 év) szaporítjuk.
Hazája É-Amerika. 20-30 m-es, széles-gömbölyded koronájú fa. Széles-tojásdad, hirtelen kihegyezett, ferdén szíves vállú levelei éles-fűrészes, szálkás fogúak, halványzöld fonákú, mindkét oldalukon kopaszok.
Mellékszirmos virágai többvirágú, csüngő álernyőben július-ban nyílnak. Gömbölyded vagy hosszúkás, sima, vastag falú termései gyéren molyhosak. Mély fekvésű, üde talajokra való.
Ezüsthárs - Hazája DK-Európa, Kisázsia. Felálló ágú, szabályos, kúpcs koronájú, hatalmas fa. Hajtásai és a rügyek csillagszőrösek.
Változó alakú, széles-tojásdad vagy kerekded, szíves, egyenesen v, ferdén levágott vállú levelei szabályosan v. egyenlőtlenül fűrészesek, fonákukon ezüstösen csillagszőrösek.
Erős illatú, sárgás, mellékpártás virágai jún, végén, júl.-ban csüngő álernyőkben nyílnak.
Gömbölyded vagy ovális, kemény falú, borsó nagyságú termései molyhosak, néha kissé bibircsesek. A leggyorsabban növő és legedzettebb hársfa.
Lombját a levélatkák nem bántják. Legjobban a meleg fekvésű, üde lösz- és homoktalajokat kedvelik, de a városok száraz, poros és füstös levegőjét is jól tűri. Csemete korában árnyéktűrő, de később fényigényes.
Hazánkban leginkább a Balaton - Nyíregyháza vonaltól délre, gyertyános, száraz, gyöngyvirágos és pusztai tölgyesekben őshonos faj.
A legszebb ezüsthárs erdőállományt a Zselicségben találjuk. A szárazságot jól tűrő fafaj s így az erdőgazdaságok üdébb homokon vagy löszön fenyőállományokba, tölgyesekbe elegyítik.
Koronaalakban, levélszabásban és szőrözöttségben eltérő, ivartalanul szaporítható számos alakja mellett más hárs fajokkal képezett hibridjei is gyakoriak.
Fontosabb változatai: a Tilia argentea colurnifolia Borb., levelei mogyoró levélhez hasonlóak; a Tilia argentea inaegualis Simk. rhodopetala Borb., ferde levélvállú, rózsaszín szirmú alak; a P. a. subvititolia Borb., a szíves vállú levelet a közepe táján, a mindkét oldalon kiálló nagy fog szőlőlevél alakúvá teszi.
Hazai legnagyobb hársfa példányaink Szőlősgyörökön
(Somogy m.) O = 370 + 400 cm, Ladon (Somogy m.) = 415 cm, Szeleltén O= 480 cm, Tamási (Tolna m.) O= 390 + 490 cm, Hőgyészen (Tolna m.) O = 500 cm, Dombóváron (Tolna m.) O = 480 + 510 cm
Boldogköváralján (Borsod-Abaúj-Zemplén m.)
Q = 390 ++ 550 cm stb. találhatók. Legszebb, évszázados példányokból álló ezüsthárs fasoraink Tolna megyében vannak, Tamási, Högyész, Dombóvár határában.
Tilia x becherana Wagn. (Tilia argentea var. x Tilia cordata var.) Változatos levelei közül az alsók szíves vállúak, többé-kevésbé szőlőlevél alakúak, a középsők lekerekített csúcsú kerekdedek, a felsők ferde vállú tojásdadok, fokozatosan kihegyesedők. Ez a sorrend fordított is lehet.
A levelek durván fűrészes élűek, kihegyezett, szálkás hegyű fogakkal.
A fonák tavasszal csillagszőrös, később csak a rozsdavörös szakáll látható. Virágzata
sokvirágú, széles, hosszú murvalevele nyeles, a virágzatnál hosszabb.
Termése gömbölyded és törékeny, mint a Tilia cordatá-é. Felhasználása mint a Tilia cordata-é.
A kislevelű hárs hazája Európa. 20-25 m-re növő, hengeres vagy terebélyes koronájú fa. Sima hajtásai olajzöldek, barnák v. vörösek - Levelei szíves vállúak, hirtelen kihegyesedő kerülékesek, finoman fűrészesek, felül fényes, fonákukon szürkészöldek, az érzugokban rőtszakállasak.
Sárgásfehér virágai majdnem vízszintesen elállók, a murvalevélnél hosszabb álernyőben, jún. végén, a Tilia platyphyllos-éi után nyílnak. Kicsiny, gömbös v, megnyúlt termései simák, vékony, törékeny falúak. A domb- és alacsonyabb hegyvidék fája. Itt középkötött, üde talajokon díszlik.
A szárazságot a Tilia platyphyllos-nál jobban tűri, de száraz levegőjű helyekre ez sem való. Hazánkban főként a Dunántúl nyugati részén, kisebb mértékben a Középhegység területén, tölggyel társulva fordul elő.
Erdőgazdasági jelentőségét iparilag jól értékesíthető fáján kívül kedvező talajjavító szerepe indokolja. Állományt nem alkot, de különösen az erdei fenyvesek alkalmas elegyfája.
Hazai legnagyobb hársfa példányaink: (törzs körmérete) Dobón (Veszprém m.) 450 cm, Keszthelyen 460 cm, Nagyesztergáron (Veszprém m.) 310+ + 480 cm, Gencsapátiban (Vas m.) 490 cm, Zircen 485 + 495 cm, Várgesztesen, Üzőhegyen (Komárom m.) ,0 = 300 + 500 cm, Szelestén 420 + 515 cm, Zsennyén (Vas m.) 520 cm, Úrkúton (Veszprém m.) 560 cm, Pusztavámban (Fejér m.) 460 + 610 cm stb. találhatók. Nagycenk (Sopron m.) több, mint 2 km hosszú, két évszázados, kettős hárs sorának zöme is kislevelű hárs fajtából áll.
Krími hárs - Valószínűen a Krím-félszigetröl származó, 20 m-re növő, kúpos koronájú fa. Kerekded, hirtelen kihegyezett, ferdén szíves vállú levelei éles fűrészesek, a fogakon serteszőrű szálkával.
A lemez felül fényes zöld, fonákán sápadt, kopasz, csak az érzugokban látható szennyes rozsdavörös szakáll. Kevés virágú, csüngő álernyői júl. elején nyílnak. Lándzsás murvalevelei rövidnyelűek. Termése kúposan kihegyezett, tojásdad, bordás, szürkésbarna gyapjas. Sor fának ültethető. Lombját az atkák nem bántják.
Tilia X füredensis Herm. Balatonfüreden honos. (Tilia mira x euchlora.) Közepes termetű fa. Széles-kerekded, néha vese alakú, röviden kihegyezett levelei szíves vállúak; szélük éles-fűrészes, szálkás fogakkal, Üde zöld felületük pókhálósan csillagszőrös, fonákok a nagyobb erek zugaiban szakállas. A virágzat olyan hosszú, mint a murvalevél v. valamivel rövidebb. A murvalevél változóan nagy, felemás tövű. Termése többé-kevésbé ötpúpú. Felhasználása a Tilia euchlora-val megegyező.
