Frissítve: 2023-09-17 Gyümölcsfák
Jonagold alma
A Jonagold almát Geneva-ban (USA,New York állam),a Cornell egyetemhez tartozó Mezőgazdasági Kísérleti Állomáson állították elő.
A Golden Delicious-t 1943-ban porozták meg a Jonathan fajtával, s a magonc 1953-ban hozta első gyümölcseit. 1968-ban vezették be a közszaporításba.Elsősorban Európában terjedt el.
Belgiumban például fő fajta lett a Jonagold alma, de, jelentős arányban termesztik Hollandiában, Dél-Tirolban, Angliában és Németországban is.
Japánaban klónjaival együtt megelőzte a 'Mutsu' fajtát. Magyarországon 1984 óta államilag elismert fajta. Elismerése után jelentős mennyiségben telepítették, az utóbbi években inkább a klónjait szaporítják.
Érési idő: Szedés szeptember végétől október közepéig,külföldi ajánlásokban 3-5 menetes szedést javasolnak.Fogyasztási érettségét tárolótípustól függően 4-10 hónapig őrzi meg.
Gyümölcse nagy (220-250 g),sárgászöld alapszínén a gyümölcsfelület 30-45%-a világospiros fedőszínnel borított. Lédús, laza húsú, édes-gyengén savanyú, jobb a zamata, mint a 'Delicious' fajtáé, magháza kicsi.Kezdetben erős növekedésű,a korai termőre fordulás és a nagy termőképesség később mérsékli a növekedést.
Optimális tenyészterület igénye a 'Golden Delicious és 'Mutsu-é között van. A fa sudara erős és domináns, de a hosszú és vastag oldalelágazások széthajlóak, alig igényelnek lekötözést.
Mindez stabil vezérágú, szétterülő ágrendszerű koronalabirintust eredményez.Termései zömét a két és többéves termőalapok rövid termőrészeinek végén (kb.65%),kisebb részét a hosszú termővesszők oldalán (25%) és a végén (10%) fejleszti.Virágzataiból általában csak egy gyümölcs marad.
Termőre fordulása korai, fajlagos termőképpesége megközelíti vagy megelőzi a 'Golden Delicious'-t.
Fogékonysága a venturális varasodással szemben közepes, a lisztharmattal szemben a 'Golden'-nél valamivel
nagyobb.
Termőhely iránt mindkét szülőfajtánál igényesebb. A nagyon meleg termőhelyeken (10°C évi középhőmérséklet vagy tenyészidőszakban tartósan 30°C felett) túlzottan nagy, rosszul tárolható,gyengén színeződő és napégett gyümölcsök képződnek.
A komolyabb téli lehűlések főként a beéretlen vesszőket vagy a fiatal fák törzsét veszélyeztetik (elbarnul a kambium).A bimbók és a virágok a késő tavaszi fagyokra nagyon érzékenyek.
A jó gyümölcsszíneződés előfeltételei: közepes N-ellátottság,termékeny, jól szellőző talaj, kis koronaméret (kb. 1,5 m átmérőjű), nem túl erős növekedés,fokozatos nyári metszés és az éréskor hűvös éjszakák.
A gyümölcsök tárolhatóságának javítása érdekében három vagy több alkalommal kalciumos permetezést kell végezni. Gyenge növekedésű alanyt és karcsú orsó koronaformát célszerű választani.
Fiatal korban a Jonagold almafa mielőbbi termőre fordulása miatt tartózkodjunk a túl erős metszéstől,s termőkorban a nyugalmi és tenyészidőszakban csak kismértékű és több menetben végzett ritkításra kell korlátozni a beavatkozást.Jól tűri a hajtások csonkra történő visszametszését,s jól kifejlődnek a rövid termőrészek. A jobb fagytűrés érdekében kerülni kell a késői N-adagolást.
A Jonagold almafa nagyon hajlamos a mutációra, napról napra újabbakat mutatnak be.
Az alapfajtához hasonló Jonagold klónok színeződése nem intenzívebb, de vírusmentesek,s a termőképességük is nagyon jó.
Talán a színesebb változatokban való csalódások miatt sok nyugat-európai termelő még manapság is ezeket részesíti előnyben, s nem vették át a vezető szerepet a színesebb klónok.
A világospiros csoportba tartozó változatok az alapfajtánál jobban színeződnek. Jó fényviszonyok mellett a felület csaknem 60-70%-a tetszetős világospiros fedőszínnel borított. Például Dél-Tirolban ezt a csoportot részesítik előnyben, mert ezek javított színeződéssel hordozzák a tipikus Jonagold gyümölcsjelleget.
A legismertebbek közül megemlíthető a kissé csíkozott Jonagold Wilmuta. A Jonica 25-30%-kal színesebb a standard-nél, két menetben leszüretelhető,gyümölcse kissé lapítottabb. A King Jonagold kb. egy héttel később érik az alapfajtánál.
Az élénk és sötétpiros csoportba tartozó változatok gyümülcseinek felületét 85-90%-ban fedi mélypiros mosott fedőszín.
Legismertebb a Jonagored (kereskedelmi neve: Morren's Jonagored), mely az egyi k legsötétebre színeződő mutáns.
Gyümölcse az alapfajtánál kicsit kisebb, kevésbé viaszos,s két menetben leszedhető. Az ültetvényeken gyakran határozottan láthatók a fajtaleromlás jelei:a fákon színtelen és halványan csíkozott vagy mozaikosan túlszíneződött gyümölcsök is vannak, ami döntően a "visszamutálás" (atavizmus,reverzio) következménye.
Európában elterjedt még a stabilan színeződő Rubistar és a Romagold.
A Jonagold európai sikere a Golden Deliciuos alma sikerére emlékeztet.
Hazánkban az alapfajta vírusmentes klónjai vagy színesebb változatai továbbra is a magyar almáskertekbe
valók. DE: ez nem csupán egy fajta a sok közül, hanem olyan piacos fajta, amely
meghálája az odaadó,hozzáértő ápolást.
Jonagold
alma porzófái: Cox Orange alma, Jonathan alma, Gloster alma, Idared alma