Karalábé Brassica oleracea var. gongyloides L., Cruciferae. Kétéves növény.
A hajtástengely alapi része vaskos gumóvá duzzadt, rajta találhatók a hosszú nyeles tőlevelek, amelyek sokkal ritkábban állnak, mint a káposzta szárán.
A növény magassága általában 30 cm, szélessége fél méter is lehet.
A gumó, a levél, a levélnyél színe nagyon változó: fehér, fehéres- zöld, kékes ibolya stb. A levél fajtától függően lehet: épszélű, kissé hullámos, kicsi és rövidnyeles, de lehet hosszúnyeles, tagolt lemezű is.
A gumó alakja szintén nagyon változó. (Gömbölyű, lapított gömb, hosszúkás, almaalak stb.) A másodéves vegetatív és reproduktív szervek alakulása hasonló a káposztafélékhez.
A karalábé ezermagsúlya 3-4 g. 5-6 évig csírázó- képes.
A Karalábé egyik legelterjedtebb káposztaféle. Étrendünkben kora tavasztól késő őszig szerepel. Föld feletti gumószerűen megvastagodott száráért termesztik, amely leves- és főzelék készítésre egyaránt alkalmas.
Jelentős C-vitamintartalma (90-120 mg/100 g) miatt igen értékes növény. Fényigénye a fejeskáposztáéval megegyezik.
A hideg iránt különösen fiatalkorban, a gumóképződés kezdetén érzékeny, s ha ilyenkor huzamosabb ideig 6 C° alá süllyed a hőmérséklet, a növények magszárba mennek.
Nagy vízigénye miatt a korai karalábé fajtákat csapadékszegény tavaszi hónapokban gyakran kell öntözni.
Vízellátási zavarok a gumók idő előtti fásodását idézik elő. Tápanyagigénye is nagyobb a fejeskáposztáénál.
Jó táperőben levő és különösen káliumban gazdag talajt kíván. Nitrogén fejtrágyázással a koraiság fokozható (a gumófejlődés viszont zsengébb lesz).
Fő növényként ritkábban, inkább csak mint elő-, utó- és köztesterményt termesztik. (Rövid tenyészidejű és aránylag kis tenyészterületű.) Köztesként rendszerint fejeskáposzta és karfiol között termesztik.
A Karalábé jó előtermény. Előtte sikeresen termeszthető a zöldborsó, a saláta, a zöldbab. Tavaszi ültetése esetén alapvető talajelőkészítő munkája az őszi mélyszántás.
Karalábé termesztése. A karalábé különböző időpontokban vethető. A koraiakat február végén, langyoságyba és melegágyba vetik. A palántákat március - áprilisban 4-5 hetes korban ültetik ki.
A hosszú tenyészidejű fajtákat május végén, június elején vetik. A vetés az egyenletes áruellátás érdekében június végéig megismételhető.
A korai és kései fajták tenyészterülete eltérő; a koraiaké 25-30 x 25, a késeieké 30-40 X 40 cm. Vetőmagszükséglet: a korai fajtákból 350 g/kh, késeiekből 150 g/kh.
Palántanevelésnél feltétlenül szem előtt kell tartani, hogy a karalábé palánták érzékenyek a hidegre. Ápolási munkái: talajporhanyítás, öntözés és fejtrágyázás.
Ha a gumók a tyúktojás nagyságot elérték (koraiak), értékesíthetők.
A korai karalábé fajták kifejlődésének ideje egy-két hónap, míg a késeieké 3-4 hónap.
A korai karalábé fajták szedésének kezdete május végére, június elejére esik.
A hosszú tenyészidejű fajtákat október-november hónapban - a teljes gumókifejlődés után szedik.
Az értékesítésre szánt Karalábé gyökerét levágják. A korai karalábé fajtákat ötösével, csomózva árusítják. A késeiek levél és gyökér nélkül, súly szerint vihetők piacra.
Súly szerinti értékesítéskor a leveleket 1 cm-es csonk meghagyásával eltávolítják.
A Karalábét ömlesztve szállítják. Vasúti kocsiban 1 m-nél vastagabb rétegben nem szállítható. A kései fajták vermelése általános. Ilyenkor a gyökeret rajta hagyják, de a leveleit eltávolítják.
Várható terméseredmény: korai fajtákból 40-60 q/kh, közép- koraiakból 60-80 q/kh, kései fajtákból 100-140 q/kh.
A karalábé hajtatása hazánkban igen elterjedt, mivel nem igényel magas hőmérsékletet és egy melegágyi ablak alatt sok növény nevelhető fel. Előnye még, hogy köztesként is jól termeszthető.
Üvegházi termesztés esetén egyik legjobb előtermény. Salátával sikeresen termeszthető, de uborka és paradicsom közteseként is jó. Melegágyban általában salátával egyszerre hajtatják.
Magja már november végén vethető. Túlnyomó részben - a napfény hiánya miatt - decemberben vetik.
A szaporítóládákat a jó csírázás biztosítása céljából 18-20 C°-os helyiségbe viszik. A palánták áttűzdelésére 1-2 lombleveles korban kerül sor.
Vetésétől számított 4-6 hét múlva 20-25 X 15-20 cm-es sor- és tőtávolságra állandó helyre ültetik.
Ápolási munkái, talajporhanyítás, öntözés, tápanyagutánpótlás.
A hajtatóház, ill. melegágy hőmérséklete 10-12 C° legyen. Kiültetés előtti
fejtrágyázása néhány napos koraiságot eredményez.
Ősszel is hajtatható.
Erre a célra fűtés nélküli házakat v. süllyesztett melegágyakat használnak fel. Magvetés
aug. 10-1.5. Palánta-kiültetés ideje szept. vége, okt. eleje.
Értékesítése
dec. végén, jan. elején megkezdhető.
Magtermesztés.
Agrotechnikája általában megegyezik
a fejes- káposztáéval. Sor- és tőtávolsága 40-50 x 25-30 cm. Virágzati szára ritkán
ágas. Kevesebb magot terem, mint a fejes- káposzta.
Tartósítás.
Feldolgozva - tisztítás, felaprítás, előfőzés, sterilizálás után - finomfőzelék
konzerv alakjában kerül forgalomba.
Hajtatásra és korai termesztésre alkalmas karalábé fajták:
Prágai hajtató (Prágai fehér, Dworski),
Bécsi fehér karalábé,
Bécsi kék,
Roggli
(tenyészidő a kiültetéstől szedésig
45-55 nap).
Középhosszú 50-60 napos tenyészidejű karalábé fajták:
Delikátesz fehér, Delikátesz kék karalábé, Kései, 80--100 napos tenyészidejűek:
Kék szalonna, - Góliáth, (--L. színes tábla)
Főbb nemesítési célkitüzések.
Hajtatási
célra: kicsi, rövid tenyészidejű (40-50 nap), alacsony hőmérséklet és gyenge fényviszonyok
mellett is viszonylag jó gumóképződésű és jó átlagos tisztasúlyú fajták előállítása.
Korai szabadföldi termesztésre: rövid tenyészidő, hidegellenállóság, kedvező tisztasúly %.
A gumó legyen zsenge, fásodásra, felmagzásra és repedésre nem hajlamos.
A hosszú tenyészidejű, őszi és téli fogyasztásra alkalmas karalábé fajták gumója legyen elég nagy, de zsenge, fásodásra, repedésre nem hajlamos és jól tárolható. A nemesítés és magtermesztés módja a fejeskáposzta nemesítéséhez hasonló.
Karalábé betegségek kártevők
Élettani betegségei általában a nitrogén, foszfor, mész, kálium hiánya v. az ún. nyomelemek: vas, mangán, bór, réz, cink stb, hiányára vezethetők viszsza. Gomba betegségei és állati kártevői: -a káposzta gyökérgolyva, káposztafélék feketeerűsége, káposztafélék gyökérfekélye.
