Kertészeti lexikon címszavak - L

2023-11-20

Laboda Laboda (Atriplex, Chenopodiaceae). Nyárutói egyéves gyom-, ill. zöldségnövények. A terebélyes L. (Atriplex patula L.) sűrűn ágas, 1 m-nél is nagyobbra megnövő növény,lefekvő v. felemelkedő, dúsan ágas szárral ...
Labdarózsa levélbogár Labdarózsa levélbogár (Galerucella viburni Payk.) fél cm hosszú, sárgásbarna; lárvája sárgászöld, feketefoltos. Gyakran tarrágást okoz, a levelekből csak a főbb erek maradnak meg
Labirintus
Laburnum (aranyeső, Leguminosae). Lombhullató cserjék v. fák, szórt állású hármas levelekkel, majdnem ülő levélkékkel. Sárga virágaik végálló, csüngő fürtökben nyílnak. Termésük későn felnyíló, lapított, szálas hüvely ...
Lakmusz Lakmusz (Lacca musci). Hollandiában és Dél-Franciaországban készített festék, az Azori- és Kanári-szigeteken gyűjtött különböző zuzmókból (Rocella tinctoria, R. fuciformis stb.) állítják elő ...
Lantana Sétányrózsa A Lantana camara Lantana egynyári dísznövény. Virágzatában a középső és a szélső virágok pirosak, sárgák, fehérek. Túző napon cserépben, ablakban v. virágágyakban ültetve egész nyáron virit ...
Lapageria rosae Lapageria rosae Ruiz et Pav. (Liliaceae). Chile nemzeti virága. Kúszó, örökzöld cserje. Virágai nagyok, rózsaszínűek v. fehérek, harang alakúak ...
Lapozás Lapozás. A nyugalmi idő végén, a lombfakadás előtt használható oltásmód. Az oltóvesszőnél vastagabb alany visszametszett csúcsára az oltóvessző párosításszerű metszlapjával azonos metszlapot készítenek, összeillesztik, bekötik és oltóviasszal bekenik az oltást
Lappangás A mikroszervezetek szaporodásának egyik kezdeti szakasza. A tápoldatban a sejtek száma nem növekszik, viszont az életfolyamatok erősödnek, és ...
Lappangó-fertőzöttség Lappangó fertőzöttség (latens infekció). Olyan fel nem ismerhetó fertőzöttségi állapot, amelynek során a gazdanövény a fertőzésen ugyan átesett, de sem a fertőzöttség, sem a betegség tüneteiben nem ismerhető fel. Az ilyen fertőzött növényben ...
Larix Vörösfenyő Larix (vörösfenyő, Abietaceae). 25-30 m magas, lombhullató, laza koronájú tűlevelű fák, durva, cserepes kéreggel. Tűi a hosszú hajtásokon egyesével, a rövid hajtásokon csomóban állnak, színük világoszöld, ősszel sárgára színeződnek ...
Lathyrus lednek Lathyrus (Leguminosae). Évelő v. egyéves, többéves, többnyire heverő, v. kapaszkodó dísz-, ill. gyomnövények. Kb. száz faja honos az északi mérsékelt övben és D-Amerikában. A Lathyrus tuberosus L. (mogyorós lednek) 30-100 cm hosszú, vékony, lefekvő v. kacsaival kapaszkodó szárú ...
Lavatera-madármályva Lavatera (madármályva, Malvaceae). Kb. huszonöt faja a Földközi-tenger vidékén, Ausztráliában és Közép-Ázsiában honos dísznövény. Lavatera trimestris L., 60-120 cm magas, egynyári dísznövény.
Laurus nobilis babér Laurus nobilis L. (babér, Lauraceae). A Földközi-tenger vidékén élő örökzöld fa. Kétlaki virágai álernyőben nyílnak. Termése egymagvú bogyó. Bokor v. kis fa. Bőrnemű levele illatos.
Laskatök Laskatök (télitök, istengyalulta tök). Hazája Kelet-India. Kúszó szárú. Levelei a sütőtök leveleinél valamivel kisebbek, kerek-tojásdad, közepéig tompán karéjos, alul szürkén érdes, bársonyos színűek. 3-6 kg-os fehér, zöldesfehér márványozott, hosszában kissé megnyúlt, gömbölyű termését télen, amikor kevés friss zöldségféle ...
Lábaspotrohúak Lábaspotrohúak (Diplura) kezdetleges szervezetű, ósi szabású rovarrend. Tor és potroh szélesen nőtt össze. Potrohszelvények száma hatnál több. Három pár torlábukon kívül az első potrohszelvényen ...
Lágy szár Lágy szár egyéves, kevéssé fásodott növények áttelelésre alkalmatlan szára. A szalmaszár (calmus) a pázsitfűfélékre jellemző szár, mely belül rendszerint üres, erősen csomós, s szártagjai az alaptól a csúcsig fokozatosan hosszabbodnak. Az osztódásra képes szövetek (merisztémák) a csomók felett helyezkednek el. A palkaszár calamus ...
Lágy rothadás Lágyrothadás. Egyes kórokozó baktériumok és gombák pektinbontó enzimjeik segítségével képesek arra, hogy a húsos növényi szövetek sejtjeit összetapasztó pektin anyagot elbontsák ...
Láperdő Láperdő (Alnetalia glutinosae). A láperdőt edafikus növénytársulások alkotják. Mocsári v, láptalajokon, állóvizek és nedves rétek zsombékosain a megtelepedő fűz, nyír, éger cserjéssé, erdővé alakítja át a területet, és kifejlődnek a fűzlápok ...
Lápi mészföld Lápi mészföld (lápi mésziszap) a szénsavas meszet oldva tartalmazó lápi vizekből rakódik le. Ezenkívül a meszet testükön, ill. testükben kiválasztó állatok: puhatestűek, rákfélék stb. és meszet nagyobb mértékben
Látonya Látonya (Elatine, Elatinaceae). Kétéltű, egyéves gyomnövények vízi és szárazföldi alakkal. A pocsolya látonya ((Elatine alsinastrum L.) 2-10 cm magas vízi- v. mocsári növény, örvösen álló levelekkel. Víz alatti levelei fonalasak ...
Lebegő legyek Lebegő legyek (Syrphidae, zengő legyek) közepes v. nagy testű legyek. Csápjuk 3 ízű, fejük félgömbös, a hímek szemei nagyobbak, a fejtetőn többnyire összeérnek. Testük nyúlánk v. zömök, gyakran sárgás rajzolatú és méhekre, darazsakra emlékeztető alakú, mások fémfényűek. A lebegő legyek lárvái előrefelé ...
Legyek Számos családjuk az emberre és a mezőgazdaságra egyaránt káros, sőt veszélyes fajokat foglal magába. Ide tartoznak a bögölyök (Tebanidea) és a bagócsok (Oestridae). Az igazi legyek (Muscinae) a szárnypikkelyes legyek (Muscidae callypterae) családjának egyik alcsaládját alkotják. Ide tartozik a közismert házi légy (Musca domestica), számos betegség terjesztője ...
Legyező alakú korona A fák koronaalakja leginkább gömb, gúla, sudaras v. lecsüngő (szomorú). A fáknál a legyező alakú korona mindig mesterséges alakítás útján jön létre. Ezt a koronaformát főleg gyümölcsfáknál és alakfáknál alkalmazzuk ...
Lekvár Lekvár. Besűrített gyümölcshús-készítmény. Többnyire 40-50 % eredeti gyümölcscukor tartalmúra sűrítik be, répacukor hozzáadása nélkül. Legismertebb ilyen készítmény a szilvalekvár, melyet magvazás után áttörés nélkül állítanak elő besűrítéssel ...
Lemezes gombák Lemezes gombák( Agariaceae) a hártyagombák (Hymenomycetes) egyik családja. A termőtest tönkre és kalapra különül. A bazidiumokból álló himénium a kalap alsó részén küllőszerűen ...
Lencse A lencse a Földközi-tenger környékéről származó, régóta termesztett növény. Közép-Európában már a kőkorszakban is ismerték, egyéves, dudvaszárú növény. Fajtái a mag nagyságában és színében különböznek egymástól. A 68,5 mm átmérőjű és 5060 g ezermagsúlyú fajtákat nagymagvú v. tányérlencsének, a 4,5-6 mm átmérőjű és 40-50 g ezermagsúlyúakat ...
Lencse gubacslégy Lencse gubacslégy (Contarinia lentis Aczél). Ez a kártevő lencsetermesztő vidékeinken található meg. Az 1,5-2 mm hosszú légy a lucernabimbó-gubacslégy közeli rokona, és először Magyarországon találták meg ...
Lencse zsizsik Lencsezsizsik ( Bruchus Laria lentis Fröhl.) 3-3,5 mm hosszú, a borsózsizsiknél kisebb és nyúlánkabb testű bogár, színe hasonló hozzá. Szárnyfedői és nyakpajzsa nagyon sűrűn, szürkén szőrözött. Tojásait a kinyílt lencsevirágba rakja ...
Lepkeszeg görögszéna Lepkeszeg (görögszéna, bakszarv, Trigonella foenum-graecum, L., Leguminosae). A Földközi-tenger vidékéről származó, jellegzetesen erős illatú, egyéves növény, nálunk elvétve termesztik. Régebben fűszerező hatása kedvéért vetették csalamádé, bükköny közé ...
Lepkék Lepkék (pikkelyesszárnyúak, Lepidoptera) rendje a rovarok (Insecta) osztályába tartozik. I. csoport: Nappali lepkék ( Rhopalocera), II. csoport: Szövők és Szenderek ( Bombyces, Sphinges), III. csoport: Bagoly-lepkék (Noctuiformes), IV. csoport: Araszolók (Geometriformes), V. csoport: Molylepkék ...
Lespedeza bokorhere Lespedeza (Leguminosae). Lombhullató cserjék, félcserjék v. lágy szárúak. Leveleik hármasak; a leginkább lilás rózsaszín virágok levélhónalji fürtökben v. fejecskékben nyílnak.
Lestyán Lestyán (Levisticum officinale Koch., Umbelliferae). Ernyős virágzatú, ázsiai eredetű, magasra növő, erőteljes fejlődésű, évelő növény. Levelei szórtállásúak, lemeze kétszer szárnyalt, virágai sárgák. A gyökérzetét (Levistici radix) gyűjtik, illata, íze fűszeres.
Letalitás Genotípusú halandóság, életképtelenség v. nagyfokú, a szervezet pusztulásával járó öröklött fejlődési rendellenesség. A letalitást a génelmélet a halált okozó (letális) génösszetételben látja. Letalitás jelentkezhet eltéró genomú szülőpárok ...
Leucojum tőzike Leacojum (tőzike Amaryllidaceae). Szálas levelű, hagymás évelők. Virágai harang alakúak, hóvirágszerűek, bókolók. Sarjhagymákról, érés után magvetéssel szaporítjuk. Leacojum aestivum L. Hazája Európa, Kisázsia
Levegőbujtás Levegőbujtás. Ha a meggyökereztetni kívánt vesszőt (hajtást) nem húzhatjuk le a talaj szintje alá, fenn a korona magasságában megfelelően behasított részét tőzeges komposztfölddel töltött Sphagnum-moha burkolattal ...
Levegő fajták Levegő fajták akkor alakulnak ki, ha a levegő valamely terület felett hosszabb ideig nyugalomban marad, és felveszi az ott uralkodó légköri tulajdonságokat. Pl. a sarkvidéken erősen lehűl, az óceánok felett párával telítődik, a térítők vidékén erősen felmelegszik stb. Az egyes Levegőfajták szerzett tulajdonságaikat
Levegő kapacitás A talajrészecskék közötti hézagokat részben víz, részben levegő tölti ki. Ha a talaj pórustérfogatából kivonjuk a mindenkori víztartalmát tf%-ban, megkapjuk a levegőtérfogatot. Ha pedig a vízkapacitást
Levegő nedvesség Levegő nedvessége (légnedvesség, a levegő páratartalma, vízgőztartalma). Jelenléte szabályozza a párolgást. Kicsapódásából keletkezik a felhő
Levegő nyílások Levegőnyílások (gázcsere-nyílások, stomák) az átszellőztető-rendszernek az epidermiszben levő kivezető nyílásai, ezeken távozik a vízpára és bonyolódik le a gázcsere
Levél A levél a hajtás különnemű, korlátolt növekedésű, exogén eredetű oldalképlete, amely az asszimilációt és a felesleges vízelpárologtatását, a transzspirációt végzi. A homológia szerint a hajtásos növények ivartalan nemzedékének
Levélakna A kártevő rágása következtében a leveleken előforduló belső sérülés. A sérülést előidéző rágásmódot aknázásnak nevezzük. Az aknázó életmód
Levélalap
Levélatka levélatka (Phyllocoptes) kizárólag fásodott szárú növények levelein élnek. A fajok egy része a levél színét, mások a fonákot szívogatják, de ellephetik a levéllemez mindkét oldalát is. Nagyobb populációjuk esetén a megtámadott levelek
Levélbogarak Levélbogarak (Chrysomelidae) a bogarak rendjének fajokban gazdag családja. Többnyire ovális, erősen domború hátú, néha hosszúkás (spárgabogár, vetésfehérító bogár) vagy pajzs alakú (pajzsos labodabogár) kis és közepes nagyságú bogarak; többségük élénk színezetű fémesen csillogó

Levélbolha (Psylloidea) a szipókás rovarok közé tartozó apró, Kabócaszerű rovarok. Szárnyuk átlátszó, egyszerű erezetű; hátsó lábaikkal jól ugranak. A lárvák, nimfák lapított testűek, kevésbé mozgékonyak, mint az imágók. Az ősszel megtermékenyített, kifejlett nőstények telelnek át, kora tavasszal sárgás
Levéldarázs Levéldarazsak (Tenthredinidae) a hártyásszárnyú, s ezen belül a levéldarázs alkatú rovarok egyik igen népes családja. Az imágók egyéb hártyásszárnyúakhoz viszonyítva lassú mozgású nappali állatok. Általában virágokon találhatók nektár és pollenevők, de ragadozók is
Levéldugvány Levéldugvány általában kifejlett levél, kis levélnyél darabbal, kivételesen a levéllemez olyan háromszögletűre vágott része
Levélfonálféreg Két fajnak van jelentősége: Aphelenchosides fragarieae, R. B., A. Ritzema Bosi. Schwartz. Előbbi üvegházi páfrányokon és Lorraine-Begonia-n, utóbbi Chrysanthemum-on okoz gyakori megbetegedést
Levélfúró eszelény Levélfúró eszelény (Coenorrhinus-Rhynchites-pauxillus Germ.) fémesen csillogó, sötétkék, 2-4 mm-es ormányos bogár. Tavasszal az almatermésű és csonthéjas gyümölcsfák, a kökény, galagonya stb. rügyeit, bimbóit és virágkocsányait rágva táplálkozik
Levéllemez Levéllemez (lamina) a levél lapos része. Benne mint hálózat tűnik fel a levélerezet. Részei a levéllemez csúcsa (apex), ezzel szemben a levélnyélhez csatlakozó rész a levéllemez válla (bacis), a csúcsot a vállal összekötő vonal a levéllemez éle (acies), e kettőt összekötő szegély, pászta a levéllemez széle (margo).
Leveleskel Leveles kel (marhakáposzta, Brassica oleracea L. var. acephala D., Cruciferae). Kétéves, nagyra növő, fejet nem fejlesztő káposztaféle.
Levélmoly Levélmoly néven, kárképük alapján, különféle családokba tartozó molylepkéket foglalunk össze.
Levélrózsa
Levéltetű A levéltetvek levélen, hajtáson, virágon, termésen szívogatnak. Szívásuk nyomán a levél bepödrődik, a hajtás elsatnyul, a levél, a termés deformálódik, a levél megsárgul, elhal, lehullik.
Levendula levendula (Lavandula, Labiatae). 40-80 cm magas félcserje, levelei megnyúlt lándzsásak, virágzata álfüzér, pártája ibolyáskék, jellegzetes levendulakék. Közismert finom illatú termesztett növény.
Légáramlás Légáramlás a levegő mozgása. Iránya szerint lehet 1. vízszintes, ekkor advekciónak is nevezzük, 2, függőleges fel- v. leszálló (konvekció), 3. ferde fel- v. lesikló légáramlás.
Léggyökér
Légző gyökerek
Légykapó félék Légykapófélék (Muscicapidae) az Énekesmadár alkatúak (Passeriformes) rendjének családja. Veréb nagyságú v. annál kisebb, de finomabb alkatú, hegyes, tőben széles csőrű Madarak tartoznak ide.
Lép - Lép (méh.) a mézelő méh viaszépítménye. A munkásméh potrohának hasán, a viasztükrön kiizzadt és apró, kis viaszpikkelyek formájában megszilárdult viaszból építik.
Lépesméz - Lépesméz, a léppel együtt fogyasztható csemege méz. Rendszerint apró keretkékben, kivételesen üvegdobozokban (box), szabad építményű, fiasításra nem használt (szűz) lépekben termelik.
Liebig Justus - Liebig Justus (1803-1873) német vegyész. Kutatásai jelentősek, különösen a szerves vegyületek terén. Ő foglalta össze először a modern trágyázástan tételeit. Minimum-törvénye (1840) szerint a termés nagyságát a rendelkezésre álló tápláló elemek közül a minimumban levő elem mennyisége szabja meg.
Ligeterdők - Ligeterdők (Populetalia albae). Folyóvizek mentén, oxigénben gazdag, friss vízzel elárasztott talajon kialakult buja növényzetű erdőtípusok, ahol a felhalmozódó iszapot a lehulló lomb humifikálja és rajta buja növényzetú erdők fejlődnek.
Lignin - Lignin a sejtek öregedésekor a sejtfalakban rakódik le. A Lignin-t színreakciókkal mutatják ki.
Ligustrum, Fagyal - Ligustrum (fagyal, Oleaceae). Lombhullató v. félig örökzöld cserjék, átellenes, ép szélú levelekkel. Apró, fehér, hímnős virágaik végálló bugában nyílnak. Termésük egy-négy magú, bogyószerő csontár.
Likacsos gombák - Likacsos gombák Polyporaceae a hártyagombák Hymenomycetes egyik családja. Gyakran taplógombáknak is nevezik a Polyporaceae családot, és likacsos gombák alatt a Polyporus nemzetséget értik.
Linné Carolus - Linné Carolus (Károly. 1707-1778). Svéd természettudós, a tudományos növényrendszertan világhírű magalapozója. Fő műve, a Systema naturae A természet rendszere az állatokat, a növényeket és az ásványokat foglalja rendszerbe (1735).
Limonium Sóvirág - Limonium sóvirág (Plumbaginaceae). Mintegy kétszáz faja az egész földön elterjedt. Limonium sinuatum Mill, (sóvirág, sziksaláta, Statice sinuata Limonium).
Linum len - Alacsony, középmagas, magas, gyepet alkotó v. felálló szárú növények. Leveleik keskeny-lándzsásak v. szálasak. Virágaik többnyire hullatagok, különböző színűek. Érés után magvetéssel szaporítjuk, cserépben elő kell nevelni. L. usitatissimum L. Ismert, egyéves gazdasági növény.
Lisztes répabarkó - ( Bothynodere [Cleomus] punctiventria Germ.). Cukor-, takarmány- és céklarépa tavaszi kártevője. Az éppen csírázó v. néhány leveles növényt szinte a föld színéig lerágja. Ez a kártevő különösen száraz, meleg tavaszok sorozata után szaporodik el.
Lisztharmat - Az Erysiphaoena családjába tartozó valódi élősködő gombák okozta betegség, melynek jellemző tünete, hogy a kórokozó gomba a növény felületét fehér (ritkán rózsaszínes vagy barna) penészszövedékkel vonja be, mintha a növény liszttel volna beszórva.
Lódarázs - Lódarázs Vespa crabro L. sárga testű, feketén tarkázott állat. Papírszerű anyagból épített fészkében társasan él.
Lomb - Lomb a lomblevelek összessége. A lomblevelek a növények levélképleteinek egyik csoportját alkotják. Nagy mennyiségben képződnek, színük nagy Klorofill-tartalmuk miatt zöld, de néha egészben v. részlegesen más (vörös, ezüstös) színűek is lehetnek.
Lombhullató növények - A lombhullató növények a tenyészeti időszak végén lehullatják lombleveleiket, s a következő vegetációs időszak kezdetén a levelek hónaljában fejlődött rügyekből hajtanak ki az új levelek.
Lombhullás - A fás növények téli, nyugalmi szakaszának bevezetése. A Lombhullás aktív életfolyamat, hormonhatás eredménye.
Lombkorona - Lombkorona (korona) a lombhullató és örökzöld fák ágrendszerén fejlődött lombozat. Két típusát különböztetjük meg: a tartóágas és a sudaras Lombkorona-t.
Lombszíneződés - Lombszíneződés. A levelek színét a zöld (Klorofill), sárga (karotin, yantofill) és a vörös (antociánok) színanyagok egymáshoz viszonyított aránya és a levél egyes szövetei között való megoszlása szabja meg.
Lombtalanítás - Lombtalanítás a lomb eltávolítása mechanikai úton v. vegyszeres kezeléssel különböző termesztési okokból.
Lonicera lonc - Lombhullató, ritkán félig örökzöld v. örökzöld, felálló v. kúszó törzsű cserjék.
Lopótök - Lopótök (Lagenaria siceraria, Cucurbitaceae). Hazája a trópusi Afrika, Kelet-India.
Lórom - Lórom (Rumex, Polygonaceae). Évelő v. egyéves, kórós növények, nagyobbrészt gyomok.
Lótücsök - Lótücsök (Gryllotalpa gryllotalpa L., vakondtücsök, lótetű). Az egyenesszárnyú rovarok közé tartozó 3,5-5 cm hosszúságú rovar.
Lösz - Lösz a jégkorszakban a folyók kiszáradt árteréből kifújt porból, szélárnyékos oldalakon vagy szélcsendben történő porhullásból létrejött, sárga színű, laza, üledékes kőzet.
Lucfenyő betegségei - A Pinus fajok tűlevél hullását előidéző Lophodermium pinastri (Schrad.) Chev.-val rokon a lucfenyő leveleit károsító Lophodermium macrosporum (Hartig) Rehm.
Lúgos talaj - Mindazok a talajok, amelyek szénsavas meszet tartalmaznak, gyengén lúgos kémhatásúak.
Csillagfürt
Lizinka - Alacsony, legyökerező szárú v. magasabb, felálló szárú évelők; leveleik átellenesen v. örvökben állnak.
Lythrum - (füzény, Lythraceae). Nedves termőhelyeken növő, évelő v. egyéves növények.