Kertészeti lexikon címszavak - O

  • 2023-11-20
  • Ókori kertek Ókori kertek. Egyiptomban (i. e. XXXIII.-I. sz.) a termékeny Nílus-völgyben főleg csak egynyári növényeket termesztettek. Fákat, cserjéket magasabban fekvő, mesterségesen öntözött területre telepítettek.
  • Obeliszk Négyélű, felfelé enyhén keskenyedő, karcsú, magas kőemlékmű, amely fent alacsony gúlában végződik. Egyiptomi eredetű. Sírkő gyanánt gyakran használt forma
  • Odvasodás Odvasodás rendszerint helytelenül eltávolított nagyobb ágak sebhelyén át indul meg, innen korhad és revesedik a törzs. A fatestet pusztító gombák az odvasodás útegyengetői
  • Okra (gumó v. bámjo, Hybiscus esculentus L., Malvaceae). Hazánkban kevésbé ismert fűszer-, ill. zöldségnövény, inkább csak a bulgár kertészek termesztik; termesztése a Balkánon Bulgáriában, Romániában, Albániában terjedt el. Termése zöld hegyespaprika alakú; levesnek, főzeléknek, magját pedig fűszerként használják.
  • Olajnövények Olajnövények azok a növények, amelyeknek magja jelentős mennyiségű olajat tartalmaz, és amelyeket elsősorban olajnyerés céljából termelnek. Nem tartoznak az Olajnövények közé a nagy olajtartalmú gyümölcsnemek (dió, mandula, mogyoró stb.)
  • Olajnyerés Olajnyerés a zsíros olajú magvakból (ricinus, napraforgó, mustár) sajtolással történik. Hideg sajtolással tiszta, világos olaj állítható elő, de hátránya, hogy sok olaj marad a pogácsában
  • Oltóvessző Oltóvessző. Törzsfáról vagy szaporításra kijelölt fáról származó ép, érett, egészséges, egyéves, lombtalan, oltásra felhasználható növényi szárrész. Szedése a továbbszaporításra kijelölt fa egyéves részeinek lombhullása után, a fagyok beállta előtt történik
  • Oltóviasz Oltóviasz oltások kenésére használt tapadó anyag. Az oltás sebeit vékonyan kell oltóviaszszal bekenni. Az oltóviasz a kenés után rövidesen megszilárdul és a sebfelületeket légmentesen elzárja
  • Oltvány Oltvány. Olyan növényegyed, amelyben két vagy több oltási alkotóelem tartósan úgy él együtt, hogy a tápanyag-felvételt és az asszimilációt más-más alkotóelem végzi. Szóhasználatunkban általában az alany és a nemes együttélése az oltvány
  • Opuntia - Medvetalp Opuntia Mill. (medvetalp, Cactaceae). Fa v. cserje alakú kaktuszféle, mintegy százötven faja Amerikában Kanadától Patagóniáig honos. A tüskecsomók tövében horgas szőrképletek vannak, a virágok többnyire nagyok, selymes fényűek. A magvak kemények. A Földközi-tenger mentén és Ausztráliában néhány faj elvadult. Sok faja változatos növekedésű.
  • Orchidea Orchideák. 20.000-nél több fajuk az egész földkerekségen előfordul. Megkülönböztetünk meleg, mérsékelt, hidegházi és szabadföldi Orcideák-at. Szaporításuk magról, tőosztással, sarjakról és dugványozással lehetséges.
  • Ormányos bogarak Ormányosbogarak (Curculionidae) a bogarak rendjének fajokban egyik leggazdagabb családja. Jellemzőjük az ormányszerűen megnyúlt fej. Rágószervek és szájnyílás az ormány csúcsán helyezkednek el
  • Orvosi angelika Orvosi angelika (angelika, angyelika, Angelica archangelica). Európa északi vidékein és a havasok közt honos. Sokfelé, így nálunk is termesztik. Magasra növő, erőteljes fejlődésű, kétéves növény. Gyökere répaszerű, levelei nagyok, levéllemezei kétszer szárnyaltak
  • Oszlopos talajszerkezet Oszlopos talajszerkezet rendszerint a szolonyec típusú szikes talajokban fordul elő, amelyeknek B-szintje megszáradás után jól elhatárolt oszlopokra reped. Ezek az oszlopok igen tömörek, kemények
  • Osztódó szövetek Osztódó szövetek (merisztémák) a fejlődésben levő növényi testrészek mindazon szövetei, amelyek sejtjeik osztódása és növekedése által elősegítik a test hosszanti gyarapodását, vastagodását, ill. új szervek keletkezését. E szövetek sejtjeire jellemző, hogy vékonyfalúak, bőséges plazmatartalmúak, nagy sejtmagvúak, s a szomszédos sejtekhez többnyire szorosan kapcsolódnak
  • Oxalis - madársóska Oxalis (madársóska, Oxalidaceae). Hármas levelű, apró dísz-és gyomnövények. Oxalis sricta L., parlagi madársóska; évelő, rövidtarackos, felálló szárú, 15-40 cm magas gyomnövény
  • Oxigén Oxigén (O) a legelterjedtebb elem a föld felszínén. Színtelen, szagtalan gáz. Vízben kevéssé oldódik, erősen lehűtve folyadékká sűríthető. Iparilag cseppfolyós levegőből állítják elő. Vegyületeiben két vegyértékű, negatív elem.
  • Ozmózis Ozmózis jelenségét észleljük, ha oldatot és tiszta oldószer vagy két különböző töménységű oldat félig áteresztő hártyán keresztül érintkezik egymással. Az oldott anyag szétterjedni törekszik, de ezt a hártya megakadályozza. Az oldószer molekulái ellenben áthatolnak (átdiffundálnak, beáramlanak) oldat-oldószer esetén az oldatba, két oldat esetén a töményebb oldatba.
  • Ózon Ózon (03) az oxigén allotrop módosulata. Oxigénből keletkezik elektromos kisülések hatására. Jellegzetes, átható szagú gáz, erősen lehűtve nagy nyomáson indigókék folyadékká sűrűsödik.
  • Ökörfarkkóró Ökörfarkkóró (Verbascum, Scrophulariaceae). Nagyobbrészt kétéves, nagy termetű, kórós gyom-, ill. dísznövények. A szöszös Ökörfarkkóró (V. phlomoides L.) kétéves, felálló szárú, minden részében nemezesen molyhos-gyapjas, sárgászöld növény, széles elliptikus v, tojásdad levelekkel
  • Ökörszem Ökörszem (Troglodytes troglodytes troglodytes) az Énekesmadár alkatúak (Passeriformes) rendjében az ökörszemfélék (Troglodytidae) családjának egyetlen képviselője. Egyik legkisebb madarunk, alig nagyobb a királykánál
  • Ökotípus Ökotípus. Egy fajnak megszabott élethelyen található, egységes jellegű alakja, melynek sajátosságát az élethely környezeti tényezői biztosítják. Rendszerint a tájfajta is ökotípus.
  • Öndifferenciálódás Öndifferenciálódás. Az egyedfejlődés során a fejlődő embrióban egyes sejtcsoportok képessége arra, hogy onnét kivéve mesterséges kultúrában is ugyanazzá fejlődjenek, mint eredeti helyükön
  • Öngyulladás Öngyulladás. Ha valamely anyag Hőmérséklete hőenergia bevitele nélkül, csupán belső biológiai, kémiai vagy más folyamat következtében éri el a gyulladási hőmérsékletet, akkor Öngyulladás következik be. A nedves szervesanyag-tömegek (széna, szalma, gyapot, tőzeg stb.) Öngyulladása mikroorganizmusok hőtermelésének következménye
  • Önmagára oltás   szaporítási mód - Önmagára oltás (szőlő). Régi, ma már alig alkalmazott agrotechnikai eljárás, amelynek során az erősen fejlődő, rugós, keveset termő szőlőtőkéket saját vesszejével oltották át. Célja az volt, hogy a nedvkeringés gátlása révén az oltásforradás a gyűrűzéshez hasonló hatást fejtsen ki, és így a szőlőtőke jobban teremjen.
  • Önmeddő Önmeddő a saját virágporával nem termékenyülő virág. Az Önmeddő-ség származhat a virág morfológiai sterilitásából vagy a sexuális incompatibilitásból
  • Önmegporzás Önmegporzás (autogamia, magamegporzás) a megporzásnak az a módja, mely ugyanannak a virágnak az ivarszervei között folyik le. Az Önmegporzás lehet közvetlen, ha a hímnős virágban a bibe és a portok helyzete olyan, hogy a virágpora portok felnyílásakor közvetlenül a bibére jut, (autogamia) vagy közvetett, amikor a portok és a bibe között nincs érintkező felület
  • Öntermékenyülő fajta Öntermékenyülő fajta. Olyan fajta, amelynek virágai saját virágporukkal termékenyülnek, aminek eredményeként a gyümölcsökben csíraképes magvak fejlődnek
  • Öntéstalaj Öntéstalajok a folyóvizek ártéri lerakódásaiból keletkeznek. Ott, ahol a folyók energiája kisebb, mint amennyi a hordalék szállításához szükséges, az iszap- és homokszemcsék leülepednek és a medret feltöltik
  • Öntözővíz Öntözővíz. A hiányzó csapadék pótlására, fil, a termesztett növények vízellátására felhasznált víz. Mennyiségén kívül igen fontos a víz minősége is. Az öntözhető terület nagyságát az Öntözővíz-et szolgáltató vízforrás hozamának nagysága szabja meg. Öntözésre felhasználható vizek ...
  • Öregedés Öregedés. Az élő szervezetek egyedfejlődési ciklusának a főbb életfunkciók hanyatlásával járó szakasza, amely a teljes kifejlettség, az érettség, a szaporodási szervek funkcionálása és az utódok létrehozása után következik be.
  • Öröklődés Öröklődés (öröklés, átöröklés). biológiai folyamat, amelynek során a szülők magukhoz hasonló utódokat hoznak létre, és - Liszenko szerint - a saját életükhöz, fejlődésükhöz meghatározott életfeltételeket igényelnek, és a különböző életkörülményekre meghatározott módon reagálnak.
  • Örökölhetőség Örökölhetőség (h2, hereditabilitás, örökölhetőségi értékszám) a mennyiségi tulajdonságok öröklődésének valószínűsége, mértéke, amely 0 és 1 közötti értéket vehet fel. Szokták százalékban is kifejezni
  • Örökzöldek Örökzöldek az olyan állandóan lombos növények, amelyeknek levelei egy évbél hosszabb időközben fokozatosan hullanak le. A félörökzöldek lombja kedvező körülmények között egész télen megmarad és csak az új lomb megjelenésekor hull le. (pl. ligustrum ovalifolium, Viburnum rhytidophyllum)
  • Őszi szőlőmetszés Őszi szőlőmetszés. A szokásos tavaszi metszéstől eltérve a szőlő metszhető ősszel is. Az Őszi szőlőmetszés legnagyobb hátránya a rügyek bizonytalan teleléséből adódik, mert ezek fagykárosodása terméskiesést idézhet elő.
  • Őszi szőlőoltás   szaporítási mód - Őszi szőlőoltás. Olaszország, Franciaország, Észak-Afrika és Ausztrália, szőlőtermő vidékein alkalmazott helybenoltási mód. Legismertebb formái a Cadillac- és a Mayorquine-oltás.
  • Összetett virágzat Összetett virágzatok az elágazó virágzati főtengely első-, másod-, harmad- stb. rendű ágain elhelyezkedő virágok öszszessége, mely egyszerű virágzatokból van felépítve
  • Őzlábgombák Őzlábgombák (Lepiota) a lemezes gombák (Agaricaceae) nem. zetsége. A tönk gyűrűs (galléros), a kalap világos alapon sötétebb pikkelyes. A lemezek fehéresek. Lomberdőkben gyakori a nagy őzlábgomba (Lepiota procera). Kalapjának átmérője és a tönk hossza 30 cm-t is elérhet. Jóízű ehető gomba