Adszorpció, molekulák atomok megkötődése

Adszorpció, molekulák, atomok, ionok megkötődése szilárd v.cseppfolyós anyagik felületén. Az adszorbeáló anyag az ad- szorbens, az adszorbeálódó anyag az adszorptivum. Az adszorbens felülete lehet poláros (elektromos töltéssel rendelkező) vagy apoláros (elektromosan semleges).

Poláros adszorbens az ionokat vagy poláros molekulákat elektrosztatikus erővel köti meg, az apoláros adszorbens a van der Waals erőkkel vonzza az adszorptívumot.
Az apoláros molekulák vonzása diszperziós hatáson alapul.
Az ionok vagy poláros molekulák az apoláros adszorbenst polárossá teszik. Az adszorpció függ a felület alakjától.

A poláros felüet adszorpció képessége a csúcsokon, éleken a legnagyobb, míg az apoláros felületek a homorú felületeken adszorbeálódnak legjobban.

A talajok fontos jellemzője az az adszorpció képesség, amit az ionoknak azon összmennyisége fejez ki, amennyit a talajkolloidok kicserélhető alakban megkötni képesek, amikor is a talaj kationokkal telítve van. Az adszorpciót mg egyenértékben (100 g talajra vonatkoztatva) fejezik ki.

A teljes adszorpciós kapacitás: a T-érték. A talaj kicserélhető alakban ténylegesen kötve tartott és vizsgálatokkal meghatározott ionok (kationok) egyenértékösszegét pedig S-sel (S-érték) jelölik.

A kettő különbsége (T S) a kolloidok által megkötött H-t, vagyis, a talaj telítetlenségét jelzi.
biológiai adszorpció az anyagok elnyelése a talajban élő szervezetek által.
A borászatban a derítésnél van különös jelentősége.