Agyag

A talaj legfinomabb részecskéit alkotó ásványi anyag, vízzel érintkezve megduzzad, és ragadóssá válik. Főként hidratált alumínium-szilikátból és kevés egyéb, a növény számára fontos ásványi anyagból áll. Agyag a talaj legkisebb szemekből álló, legtevékenyebb része.

Agyagnak nevezzük a 0,002 mm-nél kisebb részecskéket. Általánosabb értelemben Agyagnak mondjuk azokat a talajokat, amelyek legalább 40%-os agyagos részt tartalmaznak. Ezek a műveléssel szemben nagyobb ellenállást mutatnak, mert a talajművelő eszközökhöz nedvesen erősen tapadnak, míg szárazon kemény rögökké állnak össze.

Az agyagok a vizet nehezen veszik be és sok vizet tartanak vissza. Száradáskor zsugorodnak, repedeznek. Tapintásuk zsíros. Vastartalmuktól függően színük lehet fehér, zöldes, sárgás, vöröses v. barna. Humuszos féleségeiknek színe sötétbarna, fekete.

Agyag - Pallas lexikon

Az Agyag viztartalmu aluminiumszilikát, mely a földpát vagy a földpátot tartalmazó kőzetek elmállásakor keletkezik. A viz és a levegő széndioxidjának oldó hatása alatt kioldódik a földpátból a kálium- és nátriumszilikát és képződík az agyagszubsztáncia, melynek teoretikus képlete Al2O3.2SiO2+2H2O. Ez megfelel százalékban: Aluminiumoxid (Al2O3) 39,56, Kovasav (SiO2,) 46,50, Viz (H2O) 13,94 összetételnek.

A természetben előforduló agyagnemek sohasem felelnek meg ennek a képletnek, mivel a mállás folyama rendszerint még nincsen teljesen befejezve és az agyaghoz idegen anyagok is keverődnek. Az agyagot tehát az agyagszubsztáncia, az anyakőzet el nem mállott ásványrészei (földpát, quarc, csillám stb.) és idegen hozzá keverődött anyagok keverékének tekinthetjük.

Ha az agyagot még a keletkezés helyén találjuk, kaolinnak (porcellánföld) mondjuk; de gyakoriabb az agyag másodlagos lelőhelyen,.amikor tisztasága szerint tűzálló Agyagnak, fazekas-Agyag- nak, tégla-Agyag-nak stb. nevezzük el.

A kaolin a természetben előforduló legtisztább agyag, mely csak az anyakőzet (gránit, pegmatit stb.) el nem mállott ásványaival (quarc, csillám stb.) van összekeverve.
A nyers kaolin iszapolása által nyerjük a tiszta kaolint, fehér lisztszerü, tűzálló testet, mely vizzel gyúrható, képlékeny tömeggé válik.

Hires tiszta kaolin a zettlitzi, a szászországi és az angol (china clay) stb. Hazánkban gránitból származó, a külföldi kaolinhoz hasonló kaolint mindeddig nem is találtak.
A magyarországi porcellánföldek riolitból keletkeztek s rendszerint a riolit között másodlagos lelőhelyen fordulnak elő és fizikai sajátságaikban eltérnek a valódi kaolinoktól. A n.-mihályi, kovászói, radványi porcellánföld például kövérebb mint a valódi kaolin; a dubrinicsi, beregszászi, párvai föld pedig igen sovány, mert sok quarc és nem mállott földpát van benne. Kaolinok összetétele: