Akácfa
Frissítve: 2023-09-18 Lombos fák Akác moly
Akácfa, akácia vagy mézgafa (Acacia Willd., növ.), az érzőkefélék (Mimosaceae) génusza; cserje vagy fa, ritkán fű, levele váltakozó, kétszer szárnyalt, sok apró levélkéből összetett.
Van egy alcsoportja (Phyllodineae), melynek levélkéi helyett a levélnyél lemezszerüen elszélesedik (phyllodium, l. Állevél), de a fiatal növény első levelein a levélkék rendesen kifejlődnek.
Melléklevelük vagy nincs vagy nagyon apró, hártyanemü, ritkán nagyobb, gyakran tövissé alakul. Virágzatok gömb vagy pedig hengerded füzér; virágai aprók, színüket a többnyire sárga vagy fehér himek szabják meg, 5-4 (ritkán 3-6) tagúak, pároséltüek vagy poligámok.
A kehely harangalakú fogas vagy karéjos, nagyon ritkán szabadlevelü vagy satnyás. A korona ritkán szabad szirmú, gyakrabban bár a szabad szirmúak közé tartozik mégis többé-kevésbbé összenő; hímje sok gyakran ötvennél több a sziromból kinyulik, vagy mind szabad vagy a tövön kissé és szabálytalanul összenő.
Hüvelye tojásdad, hosszukás vagy szálas, egyenes, görbült, vagy különböző módon csavarodott, megérve kétfelé hasad vagy zárva marad, ritkábban cikkekre hull (cikkes hüvely). Körülbelül 120 forróvidéki faja van, leginkább Afrikában és Uj-Hollandban honos.
Némelyik faj erdőt alkot s nagy területnek sajátságos képet kölcsönöz. Mintegy 280 faj, elszélesedett levélnyéllel, csaknem kizárólag Uj-Hollandiának bennszülöttje.
Akácfa, ákác, ákácafa ákác-csipkefa, csipkefa, koronafa koronavirág, magyar fa , az álakác vagyis Robinia Pseudoacacia L. (Pseudo-acacia communis Simk.) magyar népies neve az ország különböző vidékein. Linné a Pseudoacaciával (pseudo = csalóka, ál) helyesen fejezte ki, hogy a mi fehér ákácunk nem az igazi Acacia.
Egy másik ilyen összetévesztése a magyar és latin génuszneveknek nyelvünkben a Violla (Cheiranthus = sárga violla), meg az Ibolya (Viola), 1601-1635. évek között ültette át először Robin János vagy fia a párisi királyi füvészkertbe, Pennsylvaniából.