Asszociáció

Asszociáció (botanika) (növénytársulás, phytocoenosis).
A növénytakaró egysége.

Meghatározott florisztikai összetételű, állandó, egyedeiben törvényszerűen ismétlődő, egységes életfeltételű, azonos megjelenésű elemi növénytársulás.

Nevét az uralkodó növényfaj genus nevéből -etum képzővel képezzük, a fajnevet pedig birtokos esetbe tesszük. Pl. bükkfa: Fagus silvatica; bükkös: Fagetum silvaticae.

Asszociáció-fragmentum olyan esetben alakul ki, ha a külső tényezők következtében valamely növényállomány olyan kis területen él, hogy ott az Asszociáció a maga jellemző és állandó fajaival nem alakulhatott ki teljes egészében, hanem csak töredékében.

Az asszociáció faciesei egymástól kvantitatív bélyegekben különböznek (pl, egyes jelentős fajok más-más mennyiségben fordulnak elő).

Az asszociációnál magasabb egységek: Asszociáció csoport, (federáció) rokon összetételű, számos közös jellemző fajú, hasonló életkörülmények közt élő asszociációk összessége.

Nevét -ion végződéssel képezzük. Pl. Fagus, Fagion. A.-sorozat: rokon összetételű, közös jellemző fajokból álló A.-csoportok összessége. Nevét az -etalia képzővel képezzük. Pl. Fagus, Fagetalia. A.-osztály.

A rokon A.-sorozatokat egyesítő fokozat a növénytársulások rendszerében. Nevüket az -etea képzővel képezzük. Pl. Fagus, Fagetea. Az A.-osztály a növénytársulások rendszerében a legmagasabb egység. A.-komplexus olyan területen keletkezik, ahol különböző termőhelyek, vagyis életfeltételek térbelileg hirtelen megváltoznak. így az egyes növénytársulások nem alkotnak nagyobb állományokat, hanem egymástól független A.-k, ill. A.-fragmentumok egyesülnek egymással, és a vegetáció ezek keveredéséből áll. Ha ez mozaikszerű (mint pl, szikesekben v. tőzeg-mohalápokban), akkor mozaikkomplexnak, ha pedig övszerűen elhelyezkedő (mint pl. vizek partján), akkor zonáeió-komplexnek nevezzük.

Az Asszociáció meghatározása négyzetes módszerrel történik [az A. legkisebb területét (a minimiarealját) pl. 1-5 m2-t vizsgáljuk].
A vizsgálat kvalitatív és kvantitatív. A kvalitatív felvétel tartalmazza a fajok névsorát, térbeli és időbeli eloszlását ( Szint, Aszpektus), valamint az életformájukat. A kvantitatív felvételnél a tömeg és eloszlási viszonyokat ( Gyakoriság = A, Borítás = D, Társulásképesség = S, Sűrűség = Fr), az állandóságot (constantia = K), a növénytársuláshoz való hűséget (fidelitas = F) vesszük figyelembe. A gyakoriság és borítás értékét összevonva szokták megadni
Az Asszociáció elemzésénél a fajok életképességét is szokták vizsgálni.