Badacsonyi borvidék
Frissítve: 2023-09-18 Bor Borok Borvidékek
Badacsonyi borvidék. A borvidék magában foglalja Badacsonytomaj, Badacsonytördemic, balatonrendes, Balatonszepezd, Gyulakeszi, Hegymagas, Kisapáti, Nemesgulács Raposka, Révfülöp, Szigliget községeknek, továbbá Káptalantóti község Hegymegi és Tótierdő, Kővágóörs község Ecseri dűlőjének, Tapolca község Szentgyörgyhegyen levő dűlőjének ás Zánka község Öreghegy dűlőjének szőlőtermesztésre kijelölt területeit.
Területe 3230 kh.
Történelmi borvidék
Ezen a helyen már a kelták, később pedig a rómaiak műveltek szőlőt.
A borvidék leghíresebb szőlőhegye a 438 m magas Badacsony-hegy, a vele majdcsak egyenértékű Szentgyörgyhegy (414 m), továbbá a Szigliget-hegy.
A hegyek magja bazalt. A Badacsony lejtője pannonhomok és agyag, amely kevés lösszel keveredett.
A lejtő felső része az egykori vulkáni kitörés következtében bazalttufa, majd oszlopos bazalt. A hegy teteje tiszta bazalt, ill. bazalt-törmelék, amelyet erdő borít.
A borvidék többi hegye is hasonló felépítésű.
A Badacsonyi borvidék leghíresebb borait a Szürkebarát, Kéknyelű és Olaszrizling adják, amelyek egyben márkázható borfajták. Újabban a Zöldszilváni terjed; a Budai zöld fajtát csak 10%-ban engedélyezték.
A Badacsonyi borvidék borai igen ízletesek, testesek, finom savakkal, alkotórészeik aránya igen jó, harmonikus Kiemelkedő minőségű palackborok.
A badacsonyi borok szesztartalma 13-14%, titrálható savtartalom 5-6,/°, cukormentes extrakt-tartalma 26-28 g/l.
Badacsony - Pallas lexikon
Badacsony híres szőllőhegy Zalamegye tapolcai j.-ban, Badacsony-Tomaj és Tördemic közt, közvetlen a Balaton partján; a 110 m.-nyi lapályból hirtelen, minden előhegy nélkül emelkedik, alakja szabályos kör, mely eleintén enyhébben, majd igen meredekül emelkedik 400 m.-nyi magasságig, ahol tágas plateau hirtelen zárja az ekként csonka kúp alakú hegyet.
Lejtőinek alsó részét kitünő szőllők, de melyek a filloxera pusztításainak már nagyrészt áldozatul estek, felső meredekebb részeit erdők borítják. Körülbelül 1 km. átmérőjü fensikjának éles párkányától, ahol 400 m. magasban a Ranolder János veszprémi püspök emelte óriási kőkereszt áll (felséges kilátással a Balatonra) észrevétlenül még 438 m.-ig emelkedik s a bedőlt kráter határozott jeleit tünteti fel.
A Badacsony kialudt vulkán tanulságos példája; bazaltból képződött, mely helyenkint gyönyörü oszlopokban válik ki és szeszélyes alakot ölt (Vaskapu). A hegyen hajdan pálos-kolostor volt, rendház, egyike a veszprémi püspöki megye első nyolc pálos-kolostorának, mely 1268. alapíttatott; ugyanott van a Szt. Anna és Szt. Donát kápolna is, Szent István király egyháza romjaival.
A hegy aljában számos szőllőház s a Hableány szálló, honnan a Badacsony fárasztó uton megmászható.
A kitünő Badacsonyi bor a hegy déli lejtőin termett. Badacsony kedvelt kiránduló hely (Balaton-fürdő) s gőzhajó-állomás.
- Badacsonyi borvidék Wikipédia