Bambusz, Bambusznád

A pázsitfűfélék (Poaceae) családjának bambuszfélék (Bambusoides) alcsaládjába tartozó tagja, hosszú életú, üreges nádszárral és fűnemű levelekkel.

Bambusz általános ismertetés

Bambusznád - Pallas lexikon

Bambusznád (növ., Bambusa Schreb.), a pázsitfélék génusza és óriása; ezek benne érik el fejlődésük tetőpontját. A Bambusznád Brandisii Shuttl. például 38 m. magas, törzse kerülete 8 dm.

A Bambusznád sudár és fatermetü növény, szára sok tekintetben megegyez a mi pázsitfüveink szalmájával, nem ritkán ágas, belől üres és bütykös. Szép levélkoronája s ágbogvirágzata, olykor-olykor egész óriás virágboga van.
Virága számtalan egyivarú vagy pároséltü, s pelyvák alkotják, mint a nádét vagy más pázsitfűét. Himje 6, bibéje 2-3. Körülbelül 46 faja tenyészik Ázsia, Amerika és Afrika forróövi tartományaiban, de a Bambusznád (Chusquea) aristata Mart. az Andeshegylánc keleti részén még 4700 m. magasságban is áthatolhatatlan sűrüségeket alkot és a hó határáig (némely faj a Himaláján 3800 méternyire) felhalad.
A japáni Bambusznád Metake Sie. s több más kinai faj Franciaországban s Belgiumban jól tenyészik. A Bambusznád a leghosszabb növények egyike.

A közönséges Bambusznád (Bambusa arundinacea Willd., Arundo Bambos L.) az eleségnövények tábláján hasznát tekintve csak a kókuszpálmával hasonlítható össze. A tenger meg a folyók közelében nő, néhol egész sűrü erdőket alkot.
A pázsitfélék legnagyobbika, 3-30 m.-nyi magasra megnő, átmérője 5-26 cm.

A mi nádunknál sokkal magasabb és erősebb. Dúsan ágazik el (az elágazás ritkaság az egyszíküek közt), alsó részéből pedig mindig új sarjakat hajtván, 20 s több szára együtt 3-7 m. átmérős terjedelmü bokor lesz.

Gyorsan nő, 24 óra alatt 15-35 cmre is növekszik. (A B. Tulda Mig Hátsó-Indiában egy hónap alatt 22 m. magasra. nő.)
Magassága a talaj szerint változik. homokos talajon alig nő meg 2-3 m.-nyire, mocsaras vidéken vagy a folyók partján 30 m. magasra is megnő és rengeteg erdőséget alkot. Igazi hazája ismeretlen; mind a két félgömbön, de leginkább Kelet-Indiában és Jáván terem.

Algériában és Franciaország déli részén is jól érzi magát. Levele pázsitnemű, 16 cm. hosszú, de csak 13 mm. széles, a khinai teát ebbe pakolják. A Bambusznád igen ritkán virágzik. Humboldt beszéli, hogy Mutis 20 évig botanizált olyan vidéken, hol a Bambusa Guadna rengeteg erdőket alkot, de ezalatt az idő alatt egyetlen egy sem virágzott.

Csak 25-30 éves korában szokott virágzani, de ekkor oly gazdagon, hogy számtalan gyümölcse egészen kimeríti s nem ritkán mindenestül, vagy a tövéig elhal. lly módon a Bamusa bacciferából Roxb. egész erdők pusztultak el.

A Bambusznád fiatal hajtásait főzelékül eszik vagy ecetbe eltéve Aschia, Atschar, Achiar, Achia.
Assia név alatt jönnek a kereskedésbe. Szemtermése hasonlít a zabéhoz, megőrölve jó kenyérliszt. Szívós-, könnyü s igen kemény fájából házat és csónakot építenek. Vannak falvak, melyek kizárólag bambusznádból épültek.
Siám fővárosa bambusztutajokra van építve. Hidat, vízvezetéket, falat, kerítést, bútort, házi szerszámot, díszmunkát, kis kosarat, függönyt, szelencét készítenek belőle. Karónak, rúdnak, üres cikkjei edénynek, sőt tágasabb cikkjei vedernek használhatók.
Világító anyaggal megtöltve fáklya. Hosszú, göndör rostjaival párnákat tömnek. Ékalakú keresztmetszetdarabja késül használható, mert a széleit a kovával incrustált nagyon kemény héj élesíti.

Ugyanez a külső héja vasszerszámok köszörülésére is jó. A jávai lakos a megszenesedett, de tökéletesen el nem égett bambuszcsőben, bambusz tüzön fiatal bambuszsarjat főz.
Khinában a papirt leginkább Bambusznád-hajtásból gyártják s a jamaikai bambuszrostot az északamerikai papirgyárak számára szállítják. Héjából keskeny csikokra. szabdalva, kosarat, kalapot, terítőt fonnak v. szőnek belőle, a széttilolt bambuszhársból ecset lesz. Háboruban kürtőt, sipot, nyilat és lándsát meg cölöpzetet készítenek a Bambusznád-ból.
Sárgás, hajlékony és bütykös tőhajtásai (japáni rotangpálca) belül tömöttek s a bütyöknek egy-egy oldalán barázda van, ahová az ág simult.

Ez nálunk a bambusz pálca v. ernyőnyél. (V. ö. Borsnád.) Levele takarmánynak jó. A malaj nép a Bambusznád-ból koporsót is csinál s a sírt négy bambuszvesszővel jelöli.

A Bambusa-spinosa Ham. áthatolhatatlan sövényt alkot; egy felfutó faj mindenféle fonadékokhoz, zsák, ruhák készítéséhez szolgáltat anyagot.

Jáván, Khinában, Tahitiban mindenféle hangszerre felhasználják.
A Bambusznádak általában csinos disznövények. Angolországba 1720. hozták. Üvegházban 15-20° meleget, vízzel és homokkal vegyitett lomb- és tőzegföldet kivánnak. A többi bambusz fajt is hasonló célokra használják. Khinából és Japánból tarkalevelü fajok is kerültek Európába, melyek közül az alacsonyabb termetü Bambusa Fortunei hort. disznövényűl ajánlható. V. ö. Riviee: Les Bambous, Páris 1879.

Nálunk a diszműasztalosság terén kisebb butorok, asztalok és székek készítésére használják. Véknyabb hajtásaiból sétabotokat készítenek, ismeretesek cukornád és borsnád néven. Állítólag Teleki Samu gr. Erdélyben is meghonosította.