Barka, csüngő füzérvirágzat

Csüngő füzérvirágzat, (ülő virágokat viselő, hosszabb tengelyű, egyszerű, fürtös virágzat), többnyire szélmegporzású fáknál fordul elő, ahol a virágok gyakran redukáltak (virágtakaró leveleik csökevényesek), általában csak egyivarúak.

A barka olyan fürtös virágzat, amelyben a virágzati tengelyen az egyes virágok ülők vagy igen rövid kocsányúak, s elvirágzás vagy termésérés után az egész virágzat egyben hull le. Rendszerint egyivarú virágokból áll.

Gyakoribb a porzós Barka (tölgy, gyertyán, mogyoró), de vannak fás növényeink, melyeken nemcsak a porzós, hanem a termős virágok is Barka-ban állnak. Termős Barka-i a fűzfának (Salix) és a nyárfának (Popolus) vannak.

Barka - Pallas lexikon

1871 óta török vilajet, a Földközi-tenger partján, a Nagy-Szirtisz délkeleti végében fekvő Muktártól a Mellahi-öbölig, Egyiptomig terjed és D-en a Szaharáig nyúlik.

Partjának hossza 880 km. B. 4-500 m. magas, völgyektől és szakadékoktól átszelt mészkő-fensík, a melyet a D-i végében emelkedő Dsebel Akdaron eredő patakok vize és téli esőzések öntöznek.

Magasabb fekvésénél fogva éghajlata különbözik a környékétől és aránylag hűvös (télen legfölebb 19-21° C. és legalább 12-15°). Barka földje termékeny is nagyon.

A tengerparton, a sziklák hasadékaiban szőllővenyigék, az ókori kultura maradványai láthatók; az első hegylépcsőkön olajfák, mirtuszok és babérfák teremnek; míg fölebb fenyőerdők szép legelőkkel és itt-ott szántóföldekkel, meg hatalmas thuja-erdőkkel váltakoznak.

A Dsebel Akdar déli lejtője már kopár, legfölebb legelőkül használható. Barka középső nagyobb része volt egykoron Cyrenaica, későbben Pentapolisnak hívták.

Mióta az arabok birtokába került, kulturája egészen alá hanyatlott; erről csak azok a nagy terjedelmű romok tesznek még tanubizonyságot, amelyek földjén mindenfelé találhatók. Miként Cyrenae, Barka az egykori arab főváros is romokban hever.

Ma Barka lakói (körülbelül 40,000) kizárólag nomád arabok; négy főtörzsre oszlanak; ezek: Harabi, Auagir, Mogarba, és Merabutin. A török fenhatóságot inkább csak névleg ismerik el; nagy hatást gyakorol rájuk a Szinuszia mohammedán egyházi rend.

Fővárosa: Beengazi. Az európai utazók közül megfordultak benne: a Becchey testvérek, Pacho, Barth H., Vattier de Bourville, R. M. Smith, Hamilton, Beurman és Rohlfs.

Hazslinszkynál Berke is (növény), a füzér virágzatnak az a fajtája, melynek a tengelye gyenge, hajlékony, s végre elvirágzás (himbarka) vagy gyümölcsérés után a fáról mindenestül lehull (p. a tölgyfa him virágzata vagy a fűzfa hímes és termős barkája).

A barka mint a füzér rendesen megnyúlt, folytonos (fűzfa, égerfa, nyírfa)vagy megszaggatott (tölgy) virágzat, a bikkfáé gömbölyded, többnyire lecsüngő, csak a szelid gesztenyéé felálló; gyakrabban a hím virágokból alakul (dió), a nyírfának, nyárfának és fűzfának a termő-virágzata is barkás.

A barkás fák virágai aprósak, rendesen tökéletlenek, egyivarúak; szirmuk, avagy nagyobb, színesebb leplök soha sincs, a Lepel is vagy hiányzik. vagy tökéletlen, vagy apró, szembe nem tűnő.

Némely Barka már ősszel kész, mint a mogyoróé, az égerfáé, nyírfáé s ilyenkor kitelel.

A telelő barkák kurtábbak és tömöttebbek, mint a virágzó vagy porzó barkák. s az apró virágokat a sürüen zsindelyező hegyeslevelek vagy barkapikkelyek takarják és védik.

Tavaszkor az ily barkák tengelye megnyúlik, a barkapikkelyek a virágokkal együtt eltávolodnak egymástól, az egész lefelé konyul s a hímporát kiszórja. Barkának hiják néhol általában a fűzbarkás vesszejét.

    must erjedés     uborka