Biometria

Biometria. A biológiai jelenségek mennyiségi vizsgálatával, a vizsgálati eredmények érték elésével és értelmezésével foglalkozó tudományág. A Biometria témái tehát biológiaiak, vizsgálati módszere pedig matematikai.
A Biometria-i elemzés a biológia számos fejezetében alkalmazható sikerrel, néha elnevezése is a biológia megfelelő fejezetei szerint változik (pl. antropometria).

A matematikai módszerek közül főképpen a statisztikait alkalmazza, ezért - tévesen - biológiai statisztikának is nevezik.
A Biometria-i munka - akár tudományos kutatásról van szó, akár gyakorlati alkalmazásról - három fő szakaszra osztható; a vizsgálat tervezése, az eredmények analízise, majd interpretációja.

A tervezés feladata az, hogy az analízist minél kisebb áldozattal (idő, anyag, munka, pénz, veszély stb.) s minél megbízhatóbb eredménnyel végezhessük el.
Az analízis a biológiai adatok (pl. kísérleti, termelési stb. adatok) mennyiségi kapcsolatait s e kapcsolatok függvényszerű változásait elemzi. Így pl. egy új variáns vizsgálatakor az analízis révén ismerjük meg az újnak az ismert variánshoz viszonyított relatív értékét (hozam, ellenállóképesség stb.) és értékének állandóságát.

A jellemző értékeket a lehető legkisebb áldozat árán úgy érjük el, ha a tervezéskor tekintetbe vesszük a talaj, időjárás stb. okozta különbségeket, és ha ezeknek a különbségeknek zavaró hatását megfelelő kísérleti tervvel csökkentjük.
Az értékelés egyik alapfogalma a -a középérték vagy közép. A közép jól kiemeli a közös, do elfedi az egyedi különbségeket, ez utóbbiakat viszont a szóródással jellemezzük. Két csoport átlagának különbségét legtöbbször azzal a szándékkal vizsgáljuk, hogy szakmailag (pl. kertészeti szempontból) jelentős-e.
Igy pl. a káposzta holdankénti hozamának 50 q-s emelése jelentős, de 1 q-s nem. Másrészt azt vizsgáljuk, hogy az észlelt különbséget magyarázhatjuk-e véletlen ingadozásokkal: a különbség szignifikáns-e (-a. Statisztikai próbák).

Gyakran vizsgáljuk a biológiai tulajdonságok és a természeti körülmények kapcsolatait (pl. a napsütéses órák száma és a cukortartalom). Ezt a vizsgálatot -a- regresszió- v. -a korrelációszámítással végezzük.
Tervezéskor az a fő célunk, hogy csak a vizsgálandó körülmények befolyásolják az eredményt.

Az interpretáció feladata elsősorban annak megállapítása, hogy a kapott eredmény mennyire van összhangban eddigi vizsgálatainkkal és hogy az észlelt hatást, ill. a hatás elmaradását nem lehet-e esetleg valamely mellékkörülménnyel magyarázni. (Pl. az üvegházban kedvezőbb helyre került a vizsgált variáns.)
A Biometria-i vizsgálat negatív eredménye nem jelenti azt, hogy nincs hatás, csak azt, hogy ezzel a kísérlettel nem tudtunk hatást kimutatni.
A Biometria-i vizsgálatot mindig úgy kell tekinteni, mint a sok biológiai vizsgálati módszer közül egyet, és a végső interpretációt a más vizsgálati módszerek adta eredményekkel való egybevetés és az egybevetéssel szerzett ismeretek mérlegelése alapján kell elvégezni.

Biometria