Borecet

Borecet. Étkezés céljára szolgáló ecetsav, amelyet 10% körüli szesztartalmú borból erjesztéssel állítanak elő.

Az erjesztéshez tiszta tenyészetű borecet baktériumok, sok levegő, 25-30 C° hőmérséklet és alkalmas berendezés szükséges.

Ételek ízesítésére, saláták készítésére, savanyú konzervek előállítására használták. Házilag is készítették.
A használatból ma már nagyrészt kiszorította az olcsóbb, egységesebb, gyárilag előállított szesz ecet.

Borecet - Pallas lexikon

A bor alkoholtartalmú folyadék lévén, melynek szesztartalma 6-15%-ig váltakozik, az ecetgyártás nyersanyagául is szolgálhat.
Rendes körülmények között jó bort nem használnak fel borecet készítésére, hanem csakis a helytelen pincekezelés által elromlott bort.

A bor ugyanis, különösen ha meleg pincében van elhelyezve s ha levegő fér hozzá, csakhamar vagy megvirágosodik, vagy megecetesedik, sőt mindkét betegség egyidejüleg mutatkozhatik rajta.

A borban levő szeszt a Bacterium aceti nevü baktérium változtatja át ecet, és a baktériumok főtömege a borból a fenékre ülepedve az u. n. ecetágyat adja.

A borból készült ecet az egyéb ecet fajoktól abban különbözik, hogy nemcsak a bor sajátságos extrakt anyagait - borkősav és borkősavas sókat - tartalmazza, hanem különösen kellemes szagával tünik ki, mely a homok zamatjától származik.

A bortermelő vidékeken nem egy háztartásban készítenek házilag borecetet. Egy hordóba t. o. bortörkölyt tesznek, ezt leöntik közönséges ecettel, mely aztán az ecetgyárat adja; ha erre bort öntenek, akkor a borban lévő szesz bizonyos idő múlva borecetté alakul át. Nagyban való előállítása úgy történik, mint a közönséges eceté. bor