Bromélia Broméliák

Az egyszikűek osztályába tartozó broméliafélék (Bromeliaceae) népes családjának tagja.

Broméliák vadon csak Amerikában élnek, leggyakrabban örökzöld évelők vagy törpecserjék, sok közöttük epifiton, ezek levelei gyakran tölcsér alakú ciszternát alkotnak. Virágzatukban gyakoriak a színes murvalevelek. Sokat közülük szobanövényként tartanak.

Bromélia ismertetés >>>
Szobanövények >>>

Bromelia - Pallas lexikon

L., Bromel Olaf (orvos s növénytudós Göteborgban 1639-1705) után nevezett család génusza.
Többnyári fás kórók vagy félcserjék, bőrnemü, merev, gyakran tövises szélü sűrű spirálban sorakozó levelekkel, különböző módon csoportosuló virágokkal. Mintegy 24 faja leginkább Braziliában és Nyugat-Indiában terem.

A Bromélia Karatas L. (ananászkender) gyümölcse savanykás-édes, eszik, levét pedig a puncsba adják.

Leveléből fehéres, meglehetős fényes, a manillakenderhez hasonló, de durvább, merevebb és kevésbbé szilárd rost lesz, melyet kötélnemüekre dolgoznak fel.

A Bromelia humilis L., nyugat-indiai cserje, gyümölcse ugyanilyen izü és fogyasztják. A Bromelia Carolinae L. külsőbb levele zöld, a belső csinos vérpirosságú.

Igen csinos levéldisz, termek diszítésére is nagyon beillik.
Bromelia pnguin L. Nyugatindiában honos; erős nedve a száj tisztítására s gilisztahajó szerül használatos.