Burgonyabogár, Krumplibogár

Burgonyabogár Leptinotarsa decemlineata, Say, amerikai burgonyabogár, kolorádóbogár, krumplibogár. A bogár 9-12 mm hosszú, teste domború, szárnyfedőin agyagsárga alapon 10 hosszanti fekete csíkkal. Feje, nyakpajzsa ős haloldala sárgásbarna. Tojásai élénksárgák, 1,5-1,8 mm hoszszúak, ragadósak.

A burgonyabogár lárvája kifejletten 12-14 mm hosszú, domború testű, csupasz, fekete feje és lábai kivételével húspiros, két oldalán 2-2 fekete pontsorral. Bábja világos narancsvörös.

A burgonyabogár őshazája az északamerikai Sziklás-hegység keleti pereme, innen a múlt század második felében az USA egész burgonyatermesztő területén elterjedt és 1877-től kezdve több ízben behurcolták Európába, de megtelepedését itt egészen az I. világháborúig sikerült megakadályozni.

1920 körül Bordeaux környékén megvetette a lábát a kontinensen és feltartóztathatatlanul terjeszkedni kezdett minden irányban.

1960-ban Angliát kivéve már egész Nyugat- és Közép-Európában, sőt Dél- és Kelet-Európa nagy részén is előfordult. A burgonya legveszedelmesebb rovarkártevője.

Életmódja

A burgonyabogár a talajban 10-30 cm mélyen telel. Tavaszi előbújásuk március végétől június elejéig húzódik el. A nőstények május első felétől kezdve rakják le tojásaikat a burgonyalevelek fonákjára 20-30-as csoportokban.

A lárvák a burgonyabokrok levélzetét a csúcstól lefelé haladva pusztítják el. Június közepére fejlődnek, a talajban bábozódnak és a fiatal bogarak július elejétől kezdve jelennek meg (I. nemzedék).

Ezek egy része tojásokat rak, melyekből a II. nemzedék fejlődik, másik része már aug. elejétől kezdve a talajba vonul telelésre.

A bogarak nyugalmi állapotát a rövidülő nappalok váltják ki. Az áttelelt bogarak augusztus végéig tojhatnak, így a nemzedékek közötti határ teljesen elmosódik.

A Burgonyabogár (krumplibogár) a tojásgyümölcsöt és a V Solanum aviculare-t is erősen károsítja, a paradicsomot csak palántakorban.

Számos csucsorféle gyomnövény biztosítja a bogarak táplálékát ott is, ahol nincsen burgonya. A bogarak meleg, viharos szelekkel 100-300 km-t is repülhetnek.

A Burgonyabogár tojásai és fiatal lárvái tartósan hűvös, esős időben tömegesen elpusztulnak. Természetes ellenségei különböző ragadozó rovarok és rovarevő Madarak.

A Burgonyabogár behurcolása ellen a még nem fertőzött államok szigorú zárszolgálati rendszabályokkal védekeznek.

A burgonya termése biztosan megvédhető, ha a levélzetet az I. nemzedék fiatal lárváinak tömeges megjelenése idején (május végén v. június első felében) és szükség esetén nyáron, a fiatal bogarak tömeges megjelenésekor (júl. folyamán) kh-anként 1-1,2 kg 50%-os Hungária Matador permetezőszer v. 1,5-1,7 kg 35%-os Pernit DDT-paszta v. 0,17-0,20 kg 50%-os Dieldrin permetezőszer felhasználásával permetezzük v. 15-20 kg/kh 10%-os DDT-porozószerrel porozzuk (1962).

A beporzó rovarok védelme érdekében a kezelés előtt a burgonyatábláról el kell távolítani a virágzó gyomnövényeket.

Kis parcellákon az áttelelt bogarak rendszeres összeszedése is eredményes. A Burgonyabogár elleni védekezés kötelező.