Csírázás

Az új növény kikelése a magból. Elsődleges feltételei a mag vízfelvétele, a megfelelő hőmérséklet és fény.

Csirázás - Pallas lexikon

Csirázás (növ., germinatio), azon folyamatok összesége, melyek során a mag vagy a virágtalanok spórája növénnyé bontakozik ki.
A mag csirázása viz felszivásával indul meg, melytől földuzzadva saját burokját (paszuly, tök) vagy még a termését is (rozs, kender, barack, dió) szétfeszíti, fölrepeszti, szétszaggatja vagy lecsusztatja

Csíra - Pallas lexikon

Csíra (állattani értelemben),
1. az állat fejlődésének legkorábbi szakaiban

2. hím és női ivarszervekkel ellátott, azaz hímnő állat (hermaphrodita, p. májmétely, pióca, csiga stb.) E kifejezés különben az állattanban nem igen használatos, inkább a hímnő v. görög hermaphrodita szót szokták helyette használni; a nép ellenben használja oly állatokra v. emberre is, akiknek rendellenesen mindakét nemü ivarszervök megvan.

3. A nép a rövidszarvú szarvasmarha megjelölésére is használja, p. csira tehén. Csíra botanikai értelemben a növényéletet látszólag megkezdő szerv.
Ily általánosságban Csíra lehet a rügy (p. burgonya Csíra-ja), rügyes szerv (tőkedarab, a kitelelő növények tőrügye, p. némely Hieraciumé, rügyes gumók), kelősejt, sarj, mag, sőt a nem virágzó növények spórája is, mert mindez csirázást, uj növényéletet indít meg.