Gyökér gyökérzet főgyökér oldalgyökér rizóma

Gyökér - A vízet és az ásványi anyagot felvevő növényi szerv, emellett támasztó, rögzítő feladatot is ellát, különösen a magasabb termetű növények esetében.

Léteznek anatómiai szerkezetükbne teljesen más föld alatti szártípusok (így például a rizóma).

Gyökér - Pallas lexikon

Gyökér (radix) a növénynek leggyakrabban földbeli része, mely a földhöz erősíti és szálacskáival onnan a táplálékot szíja.

A Gyökér a növénynek mintegy az alapja, de jelent bizonyos növényeket is, melyeknek gyökerét különösen használni szokás és amelyeknek értéke magában a gyökérben van, például a zöldség-gyökerek, az édes-gyökér, vagy cukor.-gyökér, ahogy az egész növényt is nevezik.

A Gyökér különben tengelyszerv, a szártól az különbözteti meg, hogy levele, pikkelye, rügye vagy ezeknek a forradáshelye nincs rajta, hogy belsarjas (endogén) eredetü, s hogy a tenyészőkúpját gyöksüveg borítja.

A többi különbség a Gyökér meg a szár között nem éles, mert vannak fölfelé növekedő, légi táplálékot nem szivó gyökérek, földbeli szárak stb.

A pikkelyes vagy rügyes tarack, a Hagyma meg a gumó nem gyökerek, hanem földbeli szárak.

Botanikai értelemben tehát nem minden gyökér, amit a közélet annak tart. ha a földbeli résznek rügye, pikkelye vagy ezek forradása van, az nem Gyökér, hanem földbeli szár.

A búza bojtos gyökere.

Gyökér a növénynek különböző részéből támadhat, nemcsak a kész gyökérből, hanem a szárból és levelekből is (l. Famegfordítás).

Az új Gyökér csúcsa mindenkor bent, közönségesen az edénynyaláb kambiumában keletkezik, azután a fiatal Gy. a kérgen áttöri magát. A virágzó növények csirájának alsó végén támad az első Gyökér a rügyecskével ellenkező irányban és csirázáskor vele ellenkező irányban növekszik.

Ez lesz az anya-gyökér. vagy főgyökér. (radix primaria) vagy ha később jóval vastagabb mint az oldal-gyökér. és függő-irányos helyzetben nő, karó-gyökérnek (r.pralis) mondjuk.

A többi gyökeret, mely nem a csira tengelyének meghosszabbodásából, hanem más növényrészből lesz, mellék-gyökérnek vagy járulékos gyökérnek (radix adventitia) mondjuk.

A főgyökér vékonyabbra szokott ágazni. Ezek az oldal gyökerek (radicellae) tovább mindig vékonyabbra-vékonyabbra ágaznak s a legvékonyabbat gyökrostnak (fibrilla) mondjuk.

Némely kétszikü gyökere a növénynek egész életén keresztül a legvastagabb marad, de gyakran később vagy korábban egyes mellék gyökér akkorára vagy még nagyobbra vastagodik, úgy hogy az eredeti fő-gyökér észrevehetetlen.

A rizómás és egyszikű növényeknek főgyökere csirázáskor vagy után korán elhal és csak a mellék gyökerek képződnek ki.

Az indának, valamint az indáról szaporodó növénynek is csak mellékgyökere van. Az egysziküek szárának legalsó csomóiból számtalan és aránylag vékony mellékgyükerek bojtja képződik.

Ez a bojtos Gyökér (radix fibrosa), például a hagyma alján, v. a Gabona nemüek gyökérzete.

Még a fástermetü pálmáknak sincs fő-gyökerük, hanem csak mellék-gyökerük.
Ez leggyakrabban a szár csomóiból ered.

Ha a gyökér fejlesztő szár nem függő irányos, akkor a mellék-gyökér gyakran kivált az alsó oldalából nő. Végre Gy. az ágból és levélből határozott rend nélkül is nőhet, ha vizbe, vagy nedves helyre ültetjük (levél- és ág Dugvány).

A főgyökér lehet fonálnemü (radix filiformis), ha hosszuságához képest nagyon vékonyka; hengerded (r. cílindrica), ha vastagabb, de meglehetős egyformán vastag hosszuságának nagyobb részében; orsóalakú (r. fusiformis), ha lefelé lassacskán vékonyodik, mint a sárga répa; gömbölyded (r. globosa), amely miden részén meglehetős gömbalaku, de a hónapos etek nem gyökér hanem a szik aljának megvastagodása.

Mogyoró-alakra is megvastagodhatik, mint a varjumogyoróé (radix tuberosa), ha pedig a Gy. szálai egész hosszukban vastagodnak, nyalábos Gy. (r. fasciculata) a neve (geogrina, csodatölcsér).

Életműködése szerint a közönséges gyökeret földbelinek (r. subterranea) is mondjuk a légi Gyökér-rel (r. aërea) szemben, aminő leginkább melegtartományi növényeknek (orchideák, aroideák, indiai fügefa) légbeli részeiből nő.

Ezeknek sajátságos, helyenként átliggatott, spirális rostsejtekből alakult borítéka (relamen) van, s a légkör vizpáráját meg tudják süríteni.