Homokkő
- Frissítve: 2023-12-22 Homológia
Homokkő úgy keletkezik, hogy a homokszemcséket valami ragasztóanyag (kovasav, szénsavas mész, márga, vashidroxid) összeköti. Túlnyomó része kvarc, de emellett egyéb ásvány- és kőzettörmelékeket is tartalmaz.
Legnehezebben mállik el, ha a ragasztóanyag kovasav, legkönnyebben, ha a homokszemcséket szénsavas mész köti össze.
Az elmállása után homok keletkezik.
A kemény homokkövet építőanyagul is használják.
Homokkő - Pallas lexikon
Homokkő oly törmelék-kőzet, mely homokszemeknek tömörüléséből állott elő, valamely ragasztó vagy kötőanyag hozzájárulásával. A szemek tulnyomóan quarc-szemek, rendesen több-kevesebb csillámlemezekkel.
A kötő- vagy ragasztó anyag lehet kristályos vagy amorf kovasav, vagy mész, agyag, esetleg vasoxid.
A homokkővet alkotó szemek nagysága igen változó, de borsó nagyságúnál nagyobbak nem lehetnek, mert ilyenkor már nem Homokkő, hanem konglomerát az illető törmelékkőzet.
A szemek nagysága szerint szokás megkülönböztetni durva szemü Homokkő-vet és finom szemü Homokkő-vet. Ritkább esetekben a quarcszemek csupa kristályok, mely esetben kristályos
Homokkő-ről szólunk (Vogézekben, Feketeerdő, Anglia és É.-Amerika).
Van eset
rá, hogy a Homokkő üveges, t. i. ha valamely eruptiv
kőzet, nevezetesen bazalt tört rajta keresztül és az érintkezési helyeken metamorfizálta
a homokkövet; különösen a ragasztó anyag szokott ilyenkor megüvegesedni.
Ugyanaz a jelenség tapasztalható a kohókhoz alkalmazott homokköveken, melyek hosszabb
ideig igen magas hőfokot állottak ki. Úgy a szilárd törmelék kőzetté összeálló
szemek ásványminősége, valamint a ragasztó anyag vagyis cement minősége szerint
szokás a homokkövet megkülönböztetni.
Ha csak egyszerűen homokkőről szólunk a közéletben, valamint a tudományban, úgy mindig quarv-homokkövet értünk alatta.
Ha sok benne a csillám, akkor csillám-H. (mikropszammit), némelykor palásszerkezetü, az ilyen csillámos homokkövet homokkő-palának is mondják; ha zöld glaukonit-szemek járulnak a quarc-szemekhez és az egész kőzetet többé-kevésbé zöldre festik: glaukonit-homokkő,; ha a quarc meg a csillám mellett jelentékeny mennyiségü földpát van jelen, akkor földpátos H. v. arkoza (földpát-pszammit) a neve.
A ragasztó anyag minősége szerint van: anyagos Homokkő, márgás H., meszes homokkő, dolomitos homokkő, kovás homokkő, vasas homokkő, a kötőanyag vasoxid vagy vasoxidhidrát agyaggal vagy mésszel; bitumenes
H., bitumenes agyag vagy mész a cementje, sőt aszfalt is lehet; kaolinos H., kaolin
ragasztó anyaggal, mely esetben a kaolint belőle kicsapolják és porcellángyártásra
használják.
A ragasztó anyag mennyiségének változása szerint más kőzetekbe
képeznek átmenetet.
Ha sok benne az agyagos cement, akkor közel állhatnak
az agyaghoz; ha a mészkő sok, a mészkőhöz; ha a márga nagyon felszaporodik, a
márgához, stb. Ellenben, ha nagyon kevés a ragasztó anyag, akkor a szemek könnyen
szétesnek és homokká lesznek. Különben akármilyen Homokkő ha elmállik, homokká
lesz.
Könnyebben mállanak és esnek szét az agyagos, márgás és meszes homokkövek;
nehezebben azok, ahol kovasav v. vasoxid a kötőanyag.
A legtöbb Homokkő jól mutat rétegzést, gyakran repedések, hasadékok szelik át és erősen váladékos, valóságos oszlopokká alakul (szász Svájc stb.). Elég gyakori a gömbös elválás is a homokkőben. Így nálunk egyebek közt Kolozsvár mellett a Feleki-hegyen óriási homokkő gömbök ismeretesek.
Nincsen szisztéma, melynek anyagát Homokkő ne alkotná, olyan elterjedt kőzet, rendesen palás agyaggal, agyagpalával, márgával, mészkővel stb. váltakoznak.
Elégszer kőszénnek meg ólom- és rézérceknek is hordozói. Némelyik foltos és pedig rendesen vas- és mangán-vegyületektől, az ilyen neve foltos Homokkő vagy tigris-homokkő.
A homokkövet még azon szisztéma, emelet vagy pedig a magába zárt jellemző kövületek szerint, sőt a termőhely szerint is szokás elnevezni. Igy van Keuper-H., kréta-H., liasz-H., spirifera-H., Potsdam-H.
stb.
Egész hegységeket alkotnak, nálunk p. a K.-Kárpátok vagy Erdős-Kárpátokban
nagy mennyiségben mint kárpáti Homokkő.
Igen jó anyag építőkőnek; a durva szemü quarc Homokkövek kitünő malomkövek, a finom szemüek igen jó köszörü-kövek, sőt szobrokat, sirköveket is faragnak belőle.
Homokkő