Kakaslábfű

• Frissítve: 2023-09-18       Kaktusz

Kakaslábfű (Echinochloa, Gramineae). Egyéves, nyárutói, terhes gyomnövények. A közönséges Kakaslábfű [E. crus-galli (L.) Beauv.] népi nevei kakasláb muhar, piros v. vörös muhar, vízi muhar.

Egy méternél gyakran magasabbra is megnövő, erőteljes, a szár alsó részében sokszor le is gyökerező, bokros fű. Szára a töve felé lapított, gyakran pirosas. Levelei szürkés- zöldek, lemezük 2-3 dm hosszú és 1-2 cm széles.

Virágzata 10-20 cm-re is megnövő bugavirágzat, számos hosszabb-rövidebb bugaággal.

A felső pelyva tövises végű v. szálkás v. igen hosszú szálkát visel.
Nedvesebb v. mocsaras helyeken az egész országban gyakori.

Eredetileg mocsári növény, mely az iszapban csírázik, de a nem túl száraz homokon is mindenütt gyakori, az üde kötött talajokon is tömegesen nő. Igazán terhes gyommá azonban a nedves területeken válik.

A talaj felmelegedése után kezd csírázni és késő őszig egyformán jól kel, ha nedvességet talál. Idejében végzett tarlóhántással, rendszeres műve- léssel és a kapások nyárutói kapálásával irthatjuk. A parlagos területeken egy nyáron többször lekaszálva akadályozzuk meg magérlelését. A vegyszeres gyomirtóknak ellenáll.

Dikonirt nagyobb adagjával fejlődése kezdetén vissza tudjuk szorítani, de később kiheveri és tovább nő. Aminotriazinos szerek nagyobb adagjától fiatal csíranövényei elpusztulnak.
Tömegesen csak az utóbbi években terjedt el a rizstelepeken. Vizinövények

Kakasláb-fű - Pallas lexikon

Kakaslábfű vizi muhar v. muharköles (Echinochoa Beauv., Panicum crus galli L.), nedves földi 0,3-1 m. magas pázsitfű v. pázsitkóró, majd a Panicum L. (l. Köles) algénusza.
Füve gyenge, a jószág szivesen megeszi.

Virágzata ágasbogas, pelyvája szálkás. Nálunk meglehetős gyakori, egész a melegebb tartományokig terjed. Jó takarmány, néhol vetik. Kakasláb-fű-nek nevezik még a parlagi rózsát, l. Hérics, a Ranunculus repenst, l. Boglárka, valamint a kakassarkat is.

Kakaslábfű