Káposztafélék, Káposzta

• Frissítve: 2023-12-22       Káposztalepke

Káposztafélék a keresztesvirágúak (Cruciferae) családjába, a káposzta (Brassica) nemzetségébe tartoznak.

Elsőéves alakjukat zöldségként használják. Magot a második évben hoznak. Becőtermésűek. Idegen-, rovarmegporzósak. Általában hidegtűrő növények (-4-7 C°).

Magas Hőmérsékleten, 25 C°-on felül, a virágok hiányosan v, egyáltalán nem termékenyülnek. A termesztett fajok tápanyag- és vízigényesek.

A káposztafélék közül a karfiol magja megfelelő körülmények között egy év alatt is termeszthető. A vad káposztából eredetileg 4 típus alakult ki. Ezek közül egyik sem hasonló a ma termesztett káposztafélékhez.

A ma termesztett típusok a későbbiek során ebből a négy típusból fejlődtek ki.

Mai ismereteink szerint az egyik típusból alakult ki a karfiol, amelynek közbülső alakja a brokkoli, a másik típusból a fejeskáposzta, majd ebből később a kelkáposzta, másirányú módosulás után ugyanebből a tipusból fejlődött ki a bimbóskel.

Külön típusból alakult ki a karalábé. Nem módosult tovább lényegesen az elsőalak kifejlődése után a takarmánykáposzta. Eza típus jelenleg is ilyen formában ismeretes.

A Káposztafélék nemesítése

A nemesítés keresztezéssel v. szelekcióval történik. Nemesítési célok: fejeskáposztából a lapított fejű típusoknál jól konzerválható, finom levelű és rövid torzsájú, a gömbölyű fejű típusoknál a nyersen való eltartásra, alkalmas zárt, kemény fejű egyedek létrehozása; karalábénál gyors gumóképződés és fásodásmentesség; karfiolnál fehér szín és szárazságtűrés; kelkáposztánál zárt, kemény fej, koraiság, ill. a késői fajtáknál jól tárolhatóság.

Káposztafélék betegségei és kártővői

Élettani betegségek különösen P, K, Ca, Mg v. nyomelemhiány következtében lépnek fel. Vírusos megbetegedés különösen karfiolon fordul elő (Marmor cruciferarum). A Xanthomonas campestris okozta megbetegedés talajfertőzéssel terjed.

Gombakártevők: a káposztafélék tőfekélye (Olpidium brassicae), a káposzta peronoszpórája (Peronospora brassicae) és a Lisztharmat (Erysiphe communis), továbbá a káposzta gyökérgolyva (Plasmodiophora brassicae).

Rovarkártevők: cserebogár pajor, vetési bagolypille (Ag. rotis segetum), káposzta bagolypille (Barathra brassicae), tavaszi káposztalégy (Phorbia brassicae), földibolhák (Phyllotreta), káposzta poloskák (Euridema), káposztalepke (Pieris brassicae).

A növényi és állati kártételek megelőzésére fontosa megfelelő vetéssorrend: három, de inkább négy évnél előbb ne kerüljön ugyanarra a területre káposztaféle.

Káposztafélék