KolloidokKolloidok szubmikroszkópos határfelületű, ill. szubmikroszkópos szerkezetű anyagrendszerek, melyek a heterogén és homogén rendszerek között foglalnak helyet.
komló - Komló ( növény, Humulus Lupus ), a kenderfélék kétlaki iszalagfüve, két faja az északi földgömb mérsékelt vidékein nő. Tőkéje többnyaras, szára jobbra csavaródzó, levele szívforma és ujjashasábu, keményszőrü.
Komló levéltetű - Komló levéltetű (Phorodon humuli Sehrk.) zöld színű, tojásalakban a szilva, kökény, sajmeggy ágain telel át.
Komló szövőpille - Komló szövőpille (Hepialus humuli L.). Lepkéje sárga szárnyú, halványpiros foltokkal és sávokkal. A hím alapszíne krétafehér; 45-70 mm szárnytávolságú. Június júliusban rajzik.
KonkolyKonkoly (Agrostemma githago L., Caryophyllaceae). 50-100 cm magas, villásan, dúsan ágas szárú, szálas levelű, rásimuló szőröktól szürkén selymes kalászos gyom. 3 cm átmérőjű virágai a levelek hónaljában jelennek meg, hosszú kocsányokon, magánosan, Sziromlevelei szennyes pirosak.
Korcsosodás Az idegentermékenyülő növények kényszerített önmegporzása esetén az utódoknál korcsosodás, leromlás jelentkezik. Ennek oka az utódnemzedék egyedeinek nem kielégítóő életrevalósága.
Kórelőzmény Kórelőzmény anamnezis a növényi vagy állati megbetegedés körülményeire, a fertőzés előtti viszonyokra, az észlelt tünetekre, a megbetegedett szervezet addigi életére ill. a tenyésztés viszonyaira vonatkozó adatok összessége.
Kórfolyamatok Kórfolyamatok a megbetegedés folyamán jelentkező minden, a normálistól eltérő életfolyamat. A megbetegedés általában mindig az élő szervezet valamely funkcionális zavarából ered.
Korhadékevő állatok Korhadékevő állatok (saprophaga) bomló növényi v. állati eredetű szerves anyagokkal táplálkoznak.
Korhadéklakó növények - Korhadéklakó növények (szaprofiton-ok, saprophyta). Olyan növényi szervezetek, amelyek elhalt szerves anyagokon, legtöbbnyire az erdők humuszában élnek, s ezekból merítik szervesanyag-szükségletüket.
Koriander - Koriander (zergefű, Coriandrum sativum L., Umbelliferae). Hazája a Földközi-tenger környéke, nálunk sok helyen régóta termesztett egyéves fűszernövény.
Kórfejlődés - Kórfejlődés (pathogenezis) a kórokozó, mint Betegséget előidéző ok és a gazdanövény közötti kétoldalú viszony kialakulása. Ide tartozik a betegség v. kórelőzmény (anamnezis), a betegség keletkezése, terjedése és lefolyása.
Kórokozók - Kórokozók pathogén szervezetek különböző élőszervezeteken élősködő megbetegedést előidéző élőlények. A növényi kórokozókat (phytopathogén szervezetek) élettani tekintetben a következő tulajdonságok jellemzik
Kóroktan - Kóroktan (acthiologia) a növényi kóros folyamatok, a kórjelenségek keletkezéséhez vezető különböző tényezőív tanulmányozásával foglalkozó tudományág.
Korompenész Korompenész a növények felületén barnásfekete v. zöldes-fekete, aránylag könnyen letörölhető bevonatot alkotnak.
Korona alkat Korona alkat (habitus). A lombkorona ágrendszere, vagyis a lombkorona váza adja a fás növények alkatát habitusát.
Korona ritkítás Koronaritkítás a kialakított, termőrefordult gyümölcsfák fontos ápolási munkája. Minél gondosabban nevelték a fát fiatal korában, annál kevesebb ritkítást igényel idősebb korában.
Korpafű Korpafű (Lycopodium clavatum L. kapcsos korpafű, Lycopodia-ceae). Kozmopolita faj. Hegyvidéki, savanyú talajokon, fenyvesekben, nyíresekben él; hazánk nyugati határszélein fordul elő.
Kórtan Kóroktan (acthiologia) a növényi kóros folyamatok, a kórjelenségek keletkezéséhez vezető különböző tényezőív tanulmányozásával foglalkozó tudományág.
Kórtünet Kórtünet (szimptóma). Minden növénybetegség rendszerint jellemző v. nem jellemző, de látható külsó tünetekkel árulja el magát. A betegséget kísérő külső elváltozást hívjuk kórtünetnek.
