Kerti építmények

Ide tartozik: a virágrács, a lugas, a sétalugas, a kerti ház.
Céljuk, jelentőségük kettős: esztétikai és használati. Mint jó hatású térhatárolók (térfalak) a téralakítás eszközei.

A növények között feltűnnek, ezért kiválóan alkalmasak súlypont alakítására; elősegítik a kert használatát, szélvédelmét, árnyékot is adnak. Kialakíthatók vékony farétegből, készülhetnek kő- v. téglapilléreken nyugvó vékony v. vastag gerendákból, téglafal esetében épülhetnek tetvel, kisebb-nagyobb üvegfelületekkel.

A falra szerelt virágrács vázának rajzolatával és a reá kúszó növény színével az épület architektúráját szervesen egészítheti ki.

Vannak tető nélküli szélvédő üvegfalak is. A kerti építmények a kert kompozíciójában gyakran ellensúlyozzák a ház hatását, csatlakozhatnak azonban a ház nagy tömbjéhez mint feloldó és a kertbe való átmenetet szolgáltató elemek. Ez utóbbi célnak főként a rájuk kapaszkodó futónövények révén felelnek meg.

A kerti építmények egyszerűbb formái megfelelőbbek, mert így a kertben jobban érvényesül a növény; ugyanaz mondható színeikre is. A levélzettel egybeolvadó zöld szín azonban nem jó, mert az építmény elvész benne; túlságosan vékony vasszerkezetek sem alkalmasak erre, mert láthatatlanok.

A kerti építmények méretezésekor a kertben tartózkodó ember aránya az irányadó. Szabadon álló kerti építmények 2,50 m-3,50 m magasak legyenek. Csak kivételes esetben, reprezentatív hatású nagy térben alkalmazhatunk 5-6 m magas kerti építményeket.

A kerti ház kedvelt tartózkodási hely nagyobb üdülő- és közkertekben: lehetővé teszi a kert élvezetét a kora tavaszi és késó őszi hűvös napokban is. Szerkezete a széljárás, a csapó eső és a betekintés ellen védjen, architektúrája az épület és a kert hangulatához igazodjék.

Kerti építmények