Laboda

• Frissítve: 2023-09-18       Labdarózsa levélbogár     Labirintus     Laburnum

Laboda (Atriplex, Chenopodiaceae). Nyárutói egyéves gyom-, ill. zöldségnövények.
A terebélyes L. (Atriplex patula L.) sűrűn ágas, 1 m-nél is nagyobbra megnövő növény,lefekvő v. felemelkedő, dúsan ágas szárral. Levelei nyelesek, rombusz v. tojásdad dárdásak, kevés mély fogúak. Csomós virággomolyai összetett füzérekben ülnek.

A termős és porzós virág különböző. Gyakori az egész országban kötött talajú szántókon, utakon, árkokban, kertekben, parlagokon és mindenféle romos területen. Magvai egész nyáron jól csíkráznak, csírázóképességüket hosszú évekig megtartják. Tarlóhántással jól irtható.

A hosszúlevelű laboda (Atriplex oblongifolia. et K.) a terebélyes Labodához hasonló
növény, tojásdad v. tojásdad-rombusz lomblevelekkel. Szórványosabban fordul elő ugyanolyan termőhelyeken.

A fényes Laboda (Atriplex nitena Schk.) 60-150 cm, vagy ennél is magasabb, felálló szárú, ágas növény, szíves v. ék alakú, öblös karéjos levelekkel. Parlagokon, utak mellett, mezsgyéken, szőlők között, töltéseken szórványosan az egész országban előforduló nagytermetű gyom. Rendszeresen munkált területeken nem fordul elő.

A parti laboda (Atriplex litoralis L.) 30-80 cm magas felálló, ágas szárú növény, szálaslándzsás v. szálas, ép szélú levelekkel. Kétlaki. A szikesen gyakori.

A tatár laboda (Atriplex tatacica L.) 30-150 cm magas, fehér v. piros, lefekvő v. felálló, dúsan ágas szárú növény. Mélyen öblös, tompás v. hegyesfogú lomblevelei dárdásak v. rombusz-háromszög alakúak. A virágok sűrű, gomolyos füzérekben egyesültek. Az Alföld kötött szikes talajain gyakori, de az egész országban megtermó növény. A dárdás laboda ( A. hastata L.) 30-100 cm magas, felálló szárú v. lefekvő, ágas növény.

Az alsó levelek dárdás háromszögűek, a felsők dárdás lándzsásak, alul-felül zöldek. Virágfüzérei a szár és az oldalágak csúcsán foglalnak helyet. Az egész országban közönséges. Szántókon kertekben, tarlókon és kapásokban, a túlnedves helyeken szintén gyakori. Mivel magvai egész nyáron jól csíráznak, tarlóhántással és gondos kapálással jól irthatók. A Labodafélék a vegyszeres gyomirtókkal szemben érzékenyek.

Kerti Laboda (Atriplex hortensia L.). Népiesen nyári spenótnak is nevezik. Hazája Délkelet-Európa és Közép-Ázsia. Egyéves, lágy szárú, melegigényes, gyorsan fejlődő, 1,5-2 m magasra megnövő, aljától elágazó növény.

A levelek fénytelenek, alul később zöldek, dárdás háromszög alakúak, hegyes v. lekerekített vállúak, többnyire ép szélűek. A termésvirágok levelei kerek v. szíves-tojásdadok. Egyes alakjait dísznövénynek, több fajtáját azonban konyhakerti célokra termesztik. Húsos leveleit spenót helyett fogyasztják.

Levele durvább a spenóténál és nagyobb hozamot ad. Előnye, hogy nyáron, amikor spenót nincs, szedhető és felhasználható, vetése magról, augusztusban v. tavasszal. Tápanyagban gazdag, középkötött talajon díszlik a legjobban.