Likacsos gombák hártyagombák

• Frissítve: 2023-09-18       Limonium Sóvirág

Likacsos gombák Polyporaceae a hártyagombák Hymenomycetes egyik családja.

Gyakran taplógombáknak is nevezik a Polyporaceae családot, és likacsos gombák alatt a Polyporus nemzetséget értik. A termőtest lehet kéregszerűen az aljazatra fekvő, félkör alakú és elálló, lópata alakú v. tönkre és kalapra tagolt. Állománya ritkán puha húsos, rendesen bőrnemű vagy parás-fás. A himénium a függőlegesen egymás mellett álló csövecskék belsó felületét béleli ki. A csövecskék nyílásai apró likacsok alakjában látszanak, innen származik a család neve. Élő vagy elhalt fán élnek.

A feldolgozott, beépített faanyag korhasztói a Farontó gombák. Egyesek növénykórtani szempontból jelentősek.

A likacsos gombák családját újabban több családra és nemzetségeit számos újabb nemzetségre osztották fel.
A legfontosabb nemzetségek és fajok

Házigomba v. könnyező házigomba (Merulius lacrymans). Épületekben, bányákban, pincékben a beépített faanyag legnagyobb kártevője. Termőteste eleinte puha, később szívós, barna, széle fehér. Himéniuma szabálytalan, ráncos, inkább üreges, nem szabályos csöves.

Zsemlyegomba

Puha-húsos állományú, ehető gomba a zsemlyegomba Polyporus ovinus. A termőtest tönkre és kalapra különül. Hegyi erdők talaján él.

Pisztric gomba

Puha, késóbb szívós állományű az élő és elhalt fatörzseken gyakori pisztric gomba Polyporus squamosus. A kalap félkör alakú, oldalt álló nyéllel. A kalap 5-30 cm átmérőjű, barna pikkelyekkel borított.

Erdei homokos talajon él a barna, bőrnemű állományú, tölcséres termőtestű Xanthochrous, régebben Polystictus perennis.
Cserfák veszedelmes kártevője a fekete csertapló (Xantho-chrous obluquus). Tölgyfán, gyakran beépített fán (pl. hidakon, kerítésoszlopokon él a labirintus tapló Daedalea quercina. Himéniuma lemezekből összefolyó labirintus.

Különbözó fák törzsén élősködik a kénsárga tapló vagy sárga gévagomba Polyporus sulphureus. Termőteste kénsárga; több emeletben egymás felett helyezkednek el.

Vékony, bőrnemű, kérges bevonatot alkotnak a fák kérgén és feldolgozott fán a kéreggombák (Poria-fajok).

Erősen farontó a házi kéreggomba Porig vaporaria. Nedves fán épületekben, bányákban él. Félkörös termőtestű, kemény állományú farontó gombák a Trametes-fajok. Nagy termetű, pata alakú évelő taplók a Fomes-fajok.

A bükkfatapló vagy igazi tűztapló Fomes fomentarius termőteste 50 cm-t is elér. Belsejéből sapkákat, dísztárgyakat készítenek. Bükkfán, diófán él. Főleg fűz- , tölgy- és almafán él a hamis túztapló (Fomes v. Phellinus igniarius). Jellegzetes, anasztomizáló lemezes himéniumú gombák a lemezes taplók (Lenzites-fajok). Legfontosabb a fenyőfát korhasztó Lenzites abietina.

Fényes, barna, kemény kéreg borítja a pecsétviasz gombát (Ganoderma lucidum). Erdőkben, fatönkök körül, a talajon fejlődnek féloldalas kalapra és hosszú tönkre különüló termótestei.
A tinóru gombákat (vargányák, Boletus-fajok) újabban a lemezgombákhoz sorolják. Termőtestük húsos-puha, a himénium csöves.