Lonicera, Lonc

• Frissítve: 2023-09-18       Lopótök

Lonicera lonc, Caprifoliaceae).
Lombhullató, ritkán félig örökzöld v. örökzöld, felálló v. kúszó törzsű cserjék. Átellenes, rövid nyelű, ritkán ülő leveleik ép szélek. Virágaik kocsányokon párosával v. ülő örvökben nyílnak. Termésük egy- v. többmagú, sárga, piros v. fekete bogyó.
Sok erős, közepes, törpe és kúszó fajt számláló nemzetség.

Szaporítás:
tiszta fajoknál tavaszi magvetés, a termés beszáradása előtt gyűjtött és rétegezett magvakkal v. fás dugványozás; a gyenge növésű és örökzöld fajoknál félfás és zöld dugványozás, a kúszó fajoknál sugaras bujtás.
Nálunk gyakrabban ültetett fajok:

Lonicera caprifolium L. (Jerikói lonc.) Hazája Európa, Ny-Ázsia. Üreges vesszejű, kúszó cserje. Széles-elliptikus, tompa csúcsú, rövid nyelű levelei kékeszöld fonákúak. A virágzó hajtások felső levélpárjai vállban összenőttek. Ezek hónaljában nyílnak az illatos sárgásfehér, bíbor virágörvök máj.—jún.-ban.Bogyója piros. Félárnyékos, napos,
meleg fekvésű, üde talajon lugasok, rácsok befuttatására alkalmas, gyertyános tölgyesekben, cserjésekben nálunk is előforduló faj.

Lonicera fragrantissima Lindl. et Paxt. Hazája Kína. 2-m-es, elálló ágú, foszló kérgű, félig örökzöld cserje. Hegyes, tojásdad levelei sertéspillás élűek, fonákukon sertészőrös főérrel. Erős illatú, krémfehér virágai lombfakadás előtt, febr.—márc.-ban nyílnak. Bogyói élénkpirosak. Korai virágjaiért napos, nem túl száraz talajon ültetik.

Lonicera japonica Thunb. Hazája K-Ázsia. Csavarodva kúszó v. a földön elfekvő, szőrös szárú, félig örökzöld cserje. Hosszúkás-tojásdad, rövid hegyű levelei kezdetben mindkét oldalt, később csak fonákukon szőrösek. Illatos, fehér, bíbor árnyalatú, elnyíláskor sárga virágai jún.—aug.-ban nyílnak. Bogyója fekete.
Változatai:a Lonicera japonica aureo-reticulata (T. Moore) Nichols., levelei sárga erezetűek, virágai sárgák;

Lonicera japonica halliana (Dipp.) Nichols., a típushoz hasonló, erősebb növésű, de kinyíláskor tiszta fehér virágú;
a Lonicera japonica repens (Sieb.) Rehd., csaknem kopasz, bíbor-tarka erezetű változat, az alsó levelek néha karéjosak, illatos virágai tejfehérek. Téli naptól védett helyre, talajtakarónak is ültethetjük.

Lonicera korolkowii Stapf. Turkesztáni lonc. Turkesztánban honos. 3-4 m-es, ívesen lehajló ágú, üreges vesszejű, szőrös, kékeszöld levelű és hajtású cserje. Rózsaszín, ritkán fehér virágai máj.—jún.-ban nyílnak. Élénkvörös bogyói nem összenőttek. Legszebb változata az ernyőszerűen szétterülő, nagyobb, élénk rózsaszín, gazdagabb virágzású Lonicera korolkowii aurora Koehne.

Lonicera maackii Maxim. Hazája Korea. 3-5 m-re növő, rövidszőrös, üreges vesszejű cserje. Kihegyezett, tojásdad, széles ék- v. lekerekített vállú levelei az erek mentén szőrösek. Fehérsárga, illatos virágai máj .—jún.-ban nyílnak. Fényes, sötétpiros bogyói ősszel díszítenek.

Lonicera nitida Wils. Hazája Kína. Nálunk aligméternyi, sűrű bokros, örökzöld v. félig örökzöld cserje, lila, szőrös hajtásokkal. Apró virágai máj.-ban nyílnak. A bogyók már nyár végén liláskékek. Csak védett helyen télálló, alacsony sövénynek is alkalmas faj.
Lonicera periclymenum L. Hazája Ny-Európa. Erős növésű, csavarodva kúszó cserje. Tojásdad, sötétzöld, kékeszöld fonákú levelei kopaszok. A virágzó hajtások felső levélpárjai nem összenőtt vállúak. Illatos, sárgásfehér, bíboros, kívül mirigyszőrös virágai jún.—júl.-ban, végálló örvös füzérekben nyílnak. Bogyói korallvörösek. A Lonicera caprifoliumhoz hasonlóan árnyékba ülltethető faj.

Lonicera pileata Oliv. Hazája Kína. Alacsony, szétterülő, néha elfekvő ágú, örökzöld v. félig örökzöld, szőrös hajtású cserje. Tojásdad, hosszúkás-lándzsás, 2 cm-es levelei fényes zöldek. Illatos, tölcsér alakú, zöldes virágai máj.-ban nyílnak. Termése ibolyás-lila. Félárnyékos, védett helyen, más elfekvő örökzöld fajokkal együtt talajtakarónak v. sziklakertben ültethető.

Lonicera tatarica L., tatárlonc. Hazája K-Ázsia. 3 m-es, felálló ágú, üreges-, kopasz vesszejű, erős növésű cserje. Tojásdad-lándzsás, lekerekített v. színes vállú, kopasz levelei fonákukon kékeszöldek. Illatos, rózsaszínes-fehér virágai máj.—jún.-ban tömegesen nyílnak. Piros, sárga bogyói gömbölydedek. Napos, félárnyékos helyen telepíthető, nagyon változékony faj. Mézel.
Ismertebb változatai: a Lonicera tatarica alba Loisel., tiszta fehér virágú;
a Lonicera tatarica. angustifolia (Wender) Kirchn., keskeny-lándzsás levelű, világos rózsaszín virágú;
a Lonicera tatarica latifolia Loud., nagy levolú, nagy, rózsaszín virágú;
a Lonicera tatarica leroyana (Zab.) Rehd., lassan növó, zömök bokor, hosszúkás-lándzsás, pillás élú levelekkel, kevés rózsaszín virággal;
a Lonicera tatarica nana Alphand., apró levelű, törpe alak, sok apró, rózsaszín virággal;
a Lonicera tatarica sibirica Pers., sötét-rózsaszín virágú változat.

Lonicera X tellmanniana (Spaeth) J. Magyar. (Lonicera tragophylla sempervirens). Gyors növésű, csavarodva magasra kúszó cserje. Levelei tojásdadok, a virágzó hajtásokon a felső levélpárok összenőtt vállúak. Illatos, narancsba hajló sárga virágai máj.-ban nagy tömegben nyílnak. Bogyója narancssárga. Egyik legszebb kúszó faj. Napos, félárnyékos helyeken ugyanúgy alkalmazható, mint a Lonicera caprifolium.

Lonicera xylosteum Lonicera (ükörke). Hazája Európa. 1,5 m-es, felálló ágú, terebélyes, foszló kérgű cserje. Üreges hajtásai kopaszok v. szőrösek. Pelyhes, széles-tojásdad, rövid hegyű, keskenyedő vállú levelei tavasszal igen korán hajtanak. Pirosas árnyalatú, sárgásfehér virágai máj.—jún.-ban nyílnak. Borsó nagyságú bogyója sötétvörös. Tápdús, üde v. átmenetileg száraz talajon is díszlő, árnyéktűrő, bükkösben, cseres tölgyesekben, cserjésekben nálunk is őshonos faj. Jó tulajdonságait erdőgazdaságilag is hasznosítják, lomblevelű erdők cserjeszintjében talajvédő szerepe van. Erdőtelepítéskor, szétágazó gyökérzete alkalmassá teszi eróziónak kitett meredek lejtók megkötésére. Mézelő.
A Lonicera fajokból gazdag gyűjtemény van a szarvasi, vácrátóti, kámoni arborétumokban és a szegedi botanikus kertben.

Lonicera - lonc