Lopótök

• Frissítve: 2023-09-18       Lórom

Lopótök (Lagenaria siceraria, Cucurbitaceae). Hazája a trópusi Afrika, Kelet-India.

Egyéves, fehér virágú tökfaj. Rovarporozta idegen megporzó, felfutó, többméteresre megnövő növény, szíves v. alig karéjos levelekkel, hosszú 1 m-esre is megnövő, palack alakú, hosszúnyakú terméssel.

Levelei fogacskás élűek, alul-felül lágyan pelyhes-molyhosak. A párta cimpái kerek visszás-tojásdadok. Aug-szept.-ben virágzik.

Termesztése megeggyezik a tök termesztésével. Helyenként házi szükségletre termesztik. Lopó alakú beért termését kemény héját átlyukasztva, borszívó lopónak használják. Dísztöknek is vetik márciusban melegágyba, majd máj.-ban szabadba ültetik.

Lopótök - Pallas lexikon

Lopótök (növ., kalebasza v. kalabassza, szívó tök, Herkules-buzogány, trombitatök, zarándokpalack, héber, Lagenaria Ser.), a tökfélék fajaszakadt iszalagja; a L. vulgaris Ser. (Cucurbita Lagenaria L.) egynyári puhaszőrü és pézsma szagu növény.

Levele kerek szivforma, szögletes vagy kissé karéjos és fogas, kacskaringója kétmetszetü, virága a levél tövében fehér, egylaki és különszirmú.

Gyümölcse különböző: palackforma, hosszúnyakú, bunkóalakú, gömbölyded stb., végre fehér vagy sárgás, fás héjú.

Afrika forró vidékéről és Kelet-Indiából való, a meleg országokban, hazánkban is ültetik, itt-ott el is vadul.

Hazájában orvosság, nálunk inkább dísznek ültetik. Kitisztított termése borszívó vagy más száraz edény. Senegambiában nagyra megnő, kettévágott és kiürített héját kosárnak, palacknak, a kisebbet kanál helyett használják, a négernek általában kitelik azevő és ivóeszköze belőle; az amerikai indus is ilyennek, de tölcsérnek és kalapnak is használja.

A Lopótök termése alakja nagyon változtatja.
Fajtája az alföldi kabak vagy kobak vagy seggen ülő tök is. Ez nem fut fel, a földön szétmászik. Gyümölcsét formákra is idomítják, tojást tartanak benne, mezei korsó (butykos tök) stb. lesz belőle

Lopótök