Megtermékenyülés

• Frissítve: 2023-12-22       Méhek ellenségei

Megtermékenyülés (fecundatio). Az ivaros szaporodásnak az a szakasza, melyben két különböző ivart képviselő sejt és haploid sejtmagjuk egy közös diploid zigóta sejtté egyesül, ami az utód létrejöttét jelenti.

Az Ivarsejtekre a disszimiláció, a zigótára az élénk asszimiláció jellemző. A zárvatermő növényeknél a Megtermékenyülés az embriózsákban történik.

Még a Megtermékenyülés előtt az embriózsák anyasejtje redukciós osztódással négy génsejtet sejtet hoz létre, amelyek közül három elpusztul.

A negyedik háromszor tovább osztódva nyolc sejtet alkot, melyek közül kettő a középre vonul és egyesülve endospermiumsejtté alakul.
A mikropile mellé gyűlő három sejt közül kettő synergida, egy pedig a petesejt, az ellentétes pólusra vándorló három az antipodális sejt.

A bibére tapadt pollenek közül több pollentömlő hatol le, de a bibe, ill. a petesejt aktív szelekciós hatására ( Szelektív M.) a biológiailag legjobban megfelelő pollen két sperma-sejtje közül az egyik a petesejtet termékenyíti meg, melyből a diploid embrió fejlődik, a másik az endospermium-sejttel egyesülve triploid endospermium táplálószövet kiindulásául szolgál (kettős Megtermékenyülés).
A synergidák és antipodális sejtek felszívódnak.

Az állatokban a hím-ivarsejtek - ondósejtek, spermiumok - körülrajozzák a petét; az dombszerű nyúlványt (mikropile) bocsát a biológiailag szelektív szempontból legmegfelelőbb hím-ivarsejt felé, amely a mikropilén át befurakodik a plazmába, majd a sejtmagok egyesülnek, és megindul a keletkezett zigóta barázdálódása.

A petesejtbe több ondósejt is behatolhat (polispermia), de csak két haploid sejtmag egyesül.
Növények sikeres Megtermékenyülés-ét magkötésnek, az állatokét fogamzásnak (conceptio) nevezik.

Megtermékenyülés