Mikroflóra

Mikroflóra hatása a talajra az ott élő baktériumok, gombák, sugárgombák, algák élettevékenysége következtében létrejövő biológiai folyamatokkal magyarázható.

E folyamatok nagyobb részben igen hasznosak (pl. a szerves anyagok mineralizációja, a légköri N biológiai megkötése, tartós humuszanyagok képződése stb.) és ezek végső eredménye a növények számára felvehető tápanyagok felhalmozódása, valamint a talaj szerkezeti állapotának fenntartása; kisebb részben károsak ugyan (pl. denitrifikáció), de mindenképpen szükségesek, hogy az anyagok körforgalmát fenntartsák.

A talaj mikroflórájához tartozó szervezetek végtelenül kicsinyek ugyan, azonban élő súlyukat tekintve amely 30 cm-es szántott réteget számítva 1,5-6 t/ha között változik olyan erőt képviselnek, amelyet a mezőgazdasági gyakorlatban állandóan figyelemmel kell kísérni.

Tevékenységük értéke pedig nem is fejezhető ki súlyokkal. Nélkülük a talaj holt tömeg. A tevékeny kellően meleg, nyirkos, meszes, morzsás talajokban a mikroflóra élénken szaporodik, a tápanyag-feltáródás erőteljes, ellentétben a tevéketlen hideg, vizenyős, túl savanyú v. túl lúgos v. sós talajokkal.

Mikroflóra