Nemiség öröklődése
- Frissítve: 2023-09-27
Nemiség öröklődése, az ivari v. nemi jelleg átöröklése. A nemiségnek az élők világában két határértéke van: női és hím nemiség.
Mind a két nemiség jellemző ivari jellegekkel kapcsolatos. A nemi különbségek kifejezője az ivarszerveken kívül az ivari kétalakúság (szexuális dimorfizmus), amely különösen az állatok körében uralkodó jelenség, s a növények körében csak ritkábban nyilvánul meg.
A nemi jellegek megoszlása a növények körében igen változatos (pl. kétivarú rózsa, váltivarú egylaki kukorica, porzós egylaki cirok, termős egylaki juhar, vegyes egylaki Saponaria, váltivarú kétlaki kender, spenót növények). Ennek megfelelően a nemiség öröklődése is igen bonyolult.
A citogenetikai vizsgálatok szerint a nemiség a növények kromoszóma-szerelvényeiben is kifejezésre jut. A testi kromoszómákon (autoszóma) kívül, eltérő alakú kromoszómákat is találtak, melyben a nemiséget örökítő anyagot tételeznek fel.
A rendes fejlettségű gonoszómát X-szel, az előzőnél kisebb, fejletlenebbet pedig Y-nal jelölik.
A génelmélet szerint a kétlaki és vegyesivarú egylaki növényekben az XX kromoszómák a női, az XY kromoszómák a hím ivart határozzák meg. Eszerint a női egyedek csak X, a hímeké felerészben X, felerészben Y kromoszómákat tartalmazó Ivarsejteket létrehozva alakítják ki az 50-50%-os nemi viszonyt.
Jóllehet az öröklöttségben bizonyos mértékig letéteményezve van a nemiség, mégis egyes külső körülmények, erős hatások nemi változásokat okozhatnak, különösen a fejlődés kezdeti állapotában.
Ez feltételezi a fejlődés kezdetén álló szervezetek kétneműségi (biszexuális potencia) képességét, és a törvényszerűségek alapos ismeretében majdan az ivari viszonyok és a nemiség öröklődésenek az irányíthatóságát.
Nemiség öröklődése