Ragadozó emlősök

Ragadozó emlősök (Carnivora) méhlepényes emlősök alosztályába tartozó, többnyire húsevő állatok.

Agyvelejük fejlett, testük arányos, erős, fejük gömbölyű, orruk hegye kopasz, füleik felfelé állnak, szájuk körül tapogató serték vannak. Ujjaik karmokkal ellátottak, számuk 5, néha 4.

Fogazatuk teljes, metszőfogaik erősek, hegyesek, számuk mindegyik állkapocsban 6. Zápfogaik kétoldalt összenyomottak, élesek, taréjosak és közöttük alul mindegyik oldalon egy nagy tépő- v. szakítófog válik ki. Gyomruk egyszerű, bélcsatornájuk rövid, vakbelük csökevényes v. hiányzik.

Némely fajnak bűzös anyagot kiválasztó végbélmirigyei is vannak s ezeknek az önvédelemben van szerepük. Érzékszerveik kitűnőek, szaglásuk, hallásuk a legfejlettebb, egyiknél-másiknál a tapintás és látás is igen jó.

Magzatuk gyűrűs méhlepénnyel fejlődik, emlőik a hasi tájon vannak s számuk változó. Minden vidéken elterjedtek s vadászni fajonként változó időben, de a nap minden órájában járnak. A ragadozó emlősök csaknem kizárólag más állatokkal táplálkoznak, növényi eledelt szinte sohasem fogyasztanak.

A ragadozó emlősök erőszakos természetűek, sokszor féktelen gyilkolási vággyal gyilkolnak s majdnem minden ragadozó kártékony. Húsuk értéktelen, bundájuk azonban értékes.

Hazánkban élő ragadozó emlősök közül ide soroljuk a kutyaféléket (Canidae),macskaféléket (Felidae) és a menyétféléket (Mustelidae).

A vadgazdaságban megkülönböztetünk szőrmés és szárnyas ragadozókat. Előbbiekhez tartoznak a ragadozó emlősök, az utóbbiakhoz soroljuk a héját, réti héjákat, karvalyt, kányát stb.

Egyes fajok, mint pl. a nyest, nyuszt, sasok, ölyvek, vércsék, baglyok stb. ritka hazai előfordulásuk igy védelemben részesülnek.