Sütőtök
- Frissítve: 2023-09-23 Zöldségek termesztése Szállítónyalábok - edénynyalábok
Sütőtök (Cucurbita maxima). Őshazája Dél- és Közép-Amerika. Magyarországon már több évszázada foglalkoznak termesztésével. Egyéves, egylaki, kölcsönösen termékenyülő növény. Gyökérzete a talaj felszínéhez közel helyezkedik el. 8-10 m, néha még hosszabb indákat nevelő, hosszabb tenyészidejű (160-170 nap) fajta. Szárának keresztmetszete hengeres.
Nagy, öt karéjos leveleinek felülete szőrözött. Termése hosszúkás, gömb vagy lapított. Terméshúsának színe világossárgától narancsvörösig változik. Magja vastag, fehér, barna vagy szürke.
Olajtartalma 34-38 %. Nálunk legnagyobb mennyiségben sütve fogyasztják. A húsából készített lisztet a cukrászipar használja fel. Fő termesztőtája Nagydobos és környéke.
A sütőtök biológiai tulajdonságai (kivéve kisebb vízigényét), valamint a vetésforgó, talajelőkészítés, trágyázás a spárgatökével egyezik meg. Állandó helyre, 12-16 négyzetméteres tenyészterületre, április 20. és május 10. közötti időben vetik.
Kelés után, amennyiben napos idő van, boronát húzatnak végig rajta, s csak ezután következik a lókapa a sorközök megmunkálására. A növény körül (a fészek körül) mindig kézikapával irtják a gyomot.
Négyzetes gépikapálását az indák hosszabb növekedéséig jól lehet végezni.
A varjú és pocok-kár megelőzésére 180-380 g-os ezermagsúlyú magjából fészkenként gyakran több darabot is vetnek.
Ebben az esetben egy-két növényre ritkítani kell. Régebben főleg kisgazdaságokban gyakran kukorica köztesként termesztették a sütőtököt (helytelenül). Termését kocsánnyal együtt dércsípés után szedik. Az indát a kocsány tövénél késsel levágják.
A sütőtök leszedett termését a fagytól szalmával vagy kukoricaszárral vastagon letakarva védik. Így még decemberben- januárban is minden károsodás nélkül eltartható. Várható termés 200-250 q/kh. A nagydobosi sütőtök fajtát termesztik.