Szerbtövis

Szerbtövis (Xanthiuim, Compositae). Egyéves, nyárutói gyomnövények.
A szúrós szerbtövis (X. spinosum L., a Dunántúlon rossebtövis a tájneve) 20-40 cm magas, dúsan ágas, szúrós gyom.

Hosszúkás-tojásdad levelei háromkaréjúak, alsó lapjukon ezüstös molyhosak. A levélnyelek tövén 1-2 háromágú, 2-3 cm hosszú, igen szúrós, sárga tövis van.

A gömbölyű, porzós virágfészkek az ágak csúcsán találhatók, a termősek a levelek hónaljában. Az ovális termés csúcsán két egyenes,horgastüskékkel borított tüskeszarvat visel. D-Amerikából behurcolt gyom. Közönséges és gyakori az egész országban parlagokon, legelőkön, utak mentén, szemetes helyeken, mindenféle talajon.

Hegyes tövisei miatt az állatok nem bántják, ezért gyorsan szaporodik. Horgas termései emberbe, állatba beleakaszkodva messze hurcolódnak.

Kiszurkálással, magérés előtti lekaszálással és hormonos szerekkel való permetezéssel irtsuk.
A bojtorján szerbtövis (X. strumarium L.) 100-120 cm magas, szürkészöld ágas növény tojásdad v, háromszögű három- v. ötkaréjú levelekkel.

A növény rendesen szőrös, többnyire mirigyes is. A termős fészkek kétvirágúak. A termés horgas tüskékkel borított, de szőrös és mirigyes is.

Az egész országban igen gyakori parlagos helyeken, árterületeken, utakon, gyomos-, főleg disznólegelőkön, mindig nitrogénben gazdag talajokon. Szántókra többnyire a trágyával és az állatok közvetítésével kerül. A kapásokban kártevő. Legelőkön, parlagokon ugyanúgy irtandó, mint a szúrós szerbtövis és lekaszálandó.

Szerbtövis