Térképlapok beosztási rendszere

Térképlapok beosztási rendszere. Az Országos Felmérés során a háromszögelési pontok kiszámított koordinátáit valamilyen vetületben megszerkesztett szelvényhálózatba hordják be.

Szelvényhálózat többféle van, amelyek a mértékegység, az egyes lapok idomai és számozási rendjük szerint különböznek egymástól. (Régi öles, 1928 óta méteres rendszerű.) A hálózatnak az x tengellyel párhuzamos sávjait oszlopoknak, az y tengellyel párhuzamos sávokat rétegeknek nevezzük.

A régi általános katonai térkép (1 : 200 000) egy lapja egy földrajzi hosszúsági és szélességi foknyi területet ábrázol; a lap megnevezésére a lap közepén egymást keresztező kerek számú fokokat és a rajta ]evő legnagyobb város nevét adjuk meg.

A régi részletes katonai térkép (1 : 75 000) egy lapja az előbbinek nyolcadrészét mutatja: két É-D irányú oszlop (colepe, [e. kolop]) és ezek mindegyikében négy sor (zene, [e. cóne]) van. Régen az oszlopot római szám, a sort arab szám jelölte, újabban négyjegyű arab számmal nevezik meg a térképlapot, ahol az első két jegy a sor, a második két jegy az oszlop számának felel meg.

A régi felvételi katonai térkép (1:25 25 000) egy lapja a részletes térképlap egy negyedrésze; jelzésére annak számát 1-4 számmal törve használjuk. Az 1953 óta készült új katonai térképeket a nemzetközi 1 : 1 000 000 méretarányú térkép alapján osztják, be.

Hazánk területét négy ilyen lap ábrázolja. (M-33, M-34, L-33 és L-34.) Mindegyiket 114 db 1 : 100 000 méretarányú lapra osztják fel, és sorszámmal látják el (pl. M-33-142). Az ilyen lapok további négy részre osztva Q : 50 000) A, B, C, D jelet kapnak, majd ezek ismét négy részre osztva (1 : 25 000) a, b, e, d jelet. A további osztás már polgári célra készül, 1 : 10 000, ill. 1 : 5000 méretarányú lapokra. Az utóbbiak jele a megfelelő 1 : 100 000-es térkép jele után sorszám 1-256-ig, pl. M-33-142-(125).