Tokképzés

Tokképzés. Bizonyos baktériumoknak megvan az a képessége, hogy a sejtfalon kívül, attól jól elkülöníthetően nyálkás, többé-kevésbé vastag, olykor polipeptid, de legtöbbször szénhidrát természetű anyagból álló tokot képezzen.

A tok, ill. a Tokképzés nem feltétlenül szükségessége a baktérium sejtnek. Ugyanazon fajnak toknélküli törzsei épp oly jól szaporodnak, mint a tokot képző törzsek.

A tokképző fajok mutációval elveszíthetik ezt a képességüket, anélkül, hogy ez vitalitásukat csökkentené. Bár legtöbb, esetben nem ismeretes a tok funkciója, vannak főleg olyan tokképző patogén baktériumok (Pneurnococcusok, lépfene bacillusok), amelyek toknélküli formái elvesztik fertőzőképességüket, illetve rezisztenciájukat az immunszérummal és a fagocitákkal szemben. Ezekben az esetekben nyilvánvaló a tok védőszerepe.

Tokképzés