Tulipán

Tulipán ( Tulipa, Liliaceae ). Mintegy százötven faja ismert K- és Közép-Ázsiában, Európában. és Ě-Afrikában. Hagymás növények. A hagymát száraz, barna buroklevél borítja, a szár kevés levelű egy- v. több virágú.

Virágaik nagyok, felállók, különböző színűek. Tulipa eichleri Rgl. Baku környékén honos, 45 cm magas. A levelek szar észöldek, hullámosak, a virág belül skarlátpiros, alapján fekete-sárga szegéllyel.

Korai szabadföldi tulipán. Tulipa fosteriana Hoog. Hazája Buchara. Erős növekedésű, igen nagy virágú, levelei szélesek pirosló szegélyűek. Virágai skarlátpirosak, selymes fényűek, a Lepel torkában sárgával szegélyezett fekete folttal.

Újabban, a Darwin Tulipánnal alkotott Hibridjei igen elterjedtek. Tulipa greigii Rgl. Hazája Turkesztán. Levelei hullámosak, szürkés-zöldek, barna-piros sávozással, szára szőrözött, virágai skarlát- v. narancspirosak, a torokban fekete, sárgán szegélyezett folttal. Sziklakertekbe ültessük. Tulipa kaufmannia Rgl. Hazája Turkesztán. 20-25 cm magas, levelei széles-lándzsásak, szürkészöldek.

Virágai belül sárgásfehérek, kívül pirossal futtatottak. Rendkívül alakgazdag, a termesztésben a Tulipa greigii-vel alkotott hibridjei terjedtek el. Sziklakertekbe ültessük. Tulipa praestans Hoog. Hazája Közép-Ázsia. Korai, hosszan tartó virágzásáért kiültetésre alkalmazzák. Tulipa sylvestris L. Hazája Európa, Ázsia, É-Afrika. Hagymái sztolókat fejlesztenek. Virágai sárgák, kívül zöldesek, belső lepellevelei pillás élűek. Sok helyen elvadult. Tulipa hungarica Borb. Az Alduna mentén honos. Lepellevelei világos sárgák, tompák, szára kopasz. Ápr.-ban virágzik.

A kerti Tulipán 1554-ben került Törökországból Bécsbe.
A törököknél termesztett Tulipán már nem volt tiszta faj. A XVII. sz. óta különösen Hollandiában sok ezer fajtát állítottak elő.

A fajták előállításában a szülőfajokon kívül a szomatikus és generatív mutánsok, valamint a vírusfertőzés hatására fellépő színváltozatok - ezek részben állandósultak - is részt vettek. Magyarországon a Hollandiából behozott hagymákat használták fel kiültetésre és hajtásra. Az utóbbi évtizedekben voltak próbálkozások a hollandiai behozal megszüntetésére. A sok fajta közötti eligazodást megkönnyíti a gyakorlati csoportosítás.

Korai Tulipán: 1. Duc van Tol. A Tulipa suaveolens Rot származékai. 1-2 héttel korábban virágoznak, mint a korai Tulipán-ok. 10-15 cm magas, Lepelcimpái kihegyezettek, virágainak színe piros, sárga és ezek keveréke. 2. Egyszerű korai Tulipán-ok. A Duc van Tol csoport után kezdenek virágozni. Lepelcimpáik többé-kevésbé lekerekítettek, színváltozatosságuk gazdagabb. Korán hajtathatók. 3. Telt virágú korai Tulipánok. Valamivel későbben virágoznak, mint az előző csoport, hajtatásuk is későbbre esik. A virág teltsége a lepellevelek megsokszorozódásából és a porzók átalakulásából adódik.

Középkorai Tulipán: 1. Mendel Tulipánok. A Darwin-csoport és a Duc van Tol Tulipán hibridjei. Későbbi virágzásúak ugyan, mint az előző csoport, de magasabbak és nagyobb virágúak. Hajtatási és kiültetési fajták. 2. Triumph T. A Darwin- és a korai Tulipán hibridjei. Virágzásuk a Mendel- Tulipánok után következik. Növekedésük erőteljesebb, mint a Mendel-T.-oké.

Késői Tulipán: 1. Darwin-Tulipánok. A hosszú, erős száron fejlődő vi. rágok ugyanolyan hosszúak, mint szélesek. Lepelleveleik lekerekítettek. Vágási célokra, kiültetésre és késői hajtatásra használják. A Rembrandt- Tulipánok nem mások, mint a Darwin-T.-ok vírusfertőzés által csíkozott állandósult formái. 2. Breeder Tulipánok. 3. Cottage-T.-ok. Hollandiában és Angliában keletkezett késői kerti Tulipánok, amelyek különleges színükkel, nagy virágukkal tűnnek ki. Nem hajtathatók, kiültetésre valók. 4.

Liliomvirágú Tulipán. A Darwin- és Tulipa retroflexa keresztezéséből keletkezett hibridek. Kihegyezett lepellevelei visszahajlók. Vágásra és kiültetésre használják.

5. Papagáj T.-ok. Monstruózus formák, amelyek a különböző csoportokból mutáció útján jöttek létre. Lepellevelei széle rojtosan behasogatott. Keresztezés útján magvetésből még nem sikerült ilyen alakot létrehozni.

6. Telt virágú késői Tulipánok. A virágok tömve teltek, jelentőségük nem nagy.

7. Kaméleon T.-ok. Újabb csoport, amelyek színe a virágnyílás alatt változik. Magassága 70 cm, a virágalak és a virágzási idő megegyezik a Darwin-T.-éval. T. termesztésére az olyan homokos v, vályogtalajok alkalmasak, amelyekben a talajvízszint a rövid tenyészidő alatt 50 cm mélyen van.

Szerves trágyát csak az előterményeknél alkalmazunk, szervetlen trágyákat a termesztés alatt ősszel és kora tavasszal. A termesztés a művelési módtól függően lehet kereszt-v. hosszanti soros. Az ültetési mélység a nagyságtól és a talajnemtől függően 5-10 cm. Hagyma távolsága sorokban extra méretből fm-enként 8 db, a 9-10 cm-es nagyságból 16 db.

Tulipán Ültetés ideje

Szeptember - Október

A hagymákat, ültetésig olyan hőmérsékleten tároljuk, hogy a gyökérfejlődés és a hajtásképződés ne induljon meg (17-20 C°). A kisebb őszi fagyok után a területet tőzegkorpával v. apró trágyával vékonyan beterítjük. A kellő mélységbe ültetett hagymáknak a takarás elmulasztása fagyveszélyt nem jelent.

Tavasszal a hajtás megjelenésétől kezdődően több ízben szelektálunk, a beteg, rosszul fejlődő, nem fajtaazonos növényeket földdel együtt eltávolítjuk. A bimbó színesedésekor, a nyílást megelőzően a virágokat rövid kocsánnyal eltávolítjuk. A vírusfertőzés veszélye miatt kést nem használunk. A területet gyommentesen tartjuk. Akkor szedjük föl őket, amikor a gyökerek elhalnak.

A hagymák burokleveleinek megrepedését a száraz talaj, a száraz levegő, a napsütés, a késői felszedés okozza. Jól szellőzött, megfelelő páratartalmú raktározó helyiségben a vékonyan szétterített hagymákat száradás után tisztogatjuk és válogatjuk. Az osztályozást géppel tökéletesen elvégezhetjük. Méretek: extra 12 cm feletti, I. osztályú 11-12 cm, II. osztályú 10-11 cm körméretű hagyma. A többi osztály kiültetési v. továbbszaporítási anyagot szolgáltat. A raktározó helyiség Hőmérséklete 17-20 C° között. Az ültetési anyagot alacsonyabb, a hajtatásra kerülő hagymákat magasabb hőmérsékleten tároljuk.

Hajtatásra a hagymákat aug. végén, szept. elején ültetjük ládákba v. cserepekbe. Olyan mélyen és olyan helyen vermeljük, hogy a hőmérséklet 9-10 C° körül legyen.

Korai hajtatásra akkor szedjük ki a növényeket a vermelőből, amikor már jól begyökeresedtek és a hajtások legalább 5 cm hosszúak. Korai hajtatáskor szükséges az elsötétítés és a 22-25 C°-os meleg. Kb. egy hétig maradnak a növények a hajtatóban.

Virágnyílás kezdetén mérsékeltházban eddzük őket. Febr. elejétől nincs már szükség elsötétítésre, a növények 16 C° hőmérsékletű házba kerülnek.

Késői hideghajtatás céljára okt.-nov.-ben ültetjük ki a hagymákat hollandi ágyakba. Febr. közepétől napmeleggel hajtatunk, kb. 10 C° hőmérsékleten. A virágokat vágva értékesítjük.

Újabban Hollandiában hűtött hagymákat hoznak forgalomba. Amikor a hagymában a virág kifejlődött, a hőmérsékletet csökkentik és alacsony hőmérsékleten tárolják a szállításig, illetve a felhasználásig. Az így kezelt Mendel- és Darwin-T.-ok dec. végére vágott virágként értékesíthetők.

Kártevői: Gyakoribb kórokozói közé tartozik a vírus, mely színtörést, levél-márványozottságot okoz; gondos szelekcióval és az átvivő rovarok pusztításával védekezünk ellene. A szürke és zöld penész a hagymákat és a föld feletti részeket támadja meg; higanyos és formalinos csávázással védekezünk ellene.

A meszesedés élettani okokra vezethető vissza, de zöld penész is okozhatja. A levéltetvek ellen szisztemikus szerekkel védekezünk. A bundásbogár ellen úgy védekezünk, hogy a bogarakat még a bimbók nyílása előtt összeszedjük.

A japántücsök a hajtatásban okoz kárt; füstöléssel, csalétkek kihelyezésével védekezünk ellene. A gyökératkák ellen ciánozással, naftalinnal és globollal védekezünk.

Broméliák - ismertetés >>>
Szobanövények >>>