Ültetés Ültetési idő Kertészeti lexikon
Frissítve: 2023-09-27
Ültetés. Tulajdonképpen a vetés különleges módja, amikor a termesztendő növénynek nem a magját, hanem más, új növény képzésére alkalmas részét juttatjuk a talajba.
Lágyszárú növények ültetését lásd a termesztés leírásánál, ill. palánta, becserepezés, duggatás, tűzdelés.
Gyümölcsös ültetése Gyümölcsös telepítése, Ültetvényháló, szőlő ültetése Szőlő.
Fás növényeket általában a nyugalmi idő fagymentes szakában lehet ültetni, tehát ősszel vagy tavasszal.
Az őszi ültetés különösen, ha elég korán végezzük - minden tekintetben jobb, mert ekkor vannak biztosítva inkább a gyors begyökeresedés és gyökérfejlődés legkedvezőbb körülményei.
Tavasszal csak akkor ültessünk, ha ősszel kifutottunk az időből vagy pedig nehezebb, nedves talajra akarunk telepíteni.
Őszi ültetéskor a csemetéket felkupacoljuk, hogy ezáltal óvjuk a gyökérzóna korai átfagyásától, ill. a gyökérzet téli elfagyásától.
Tavaszi ültetéskor viszont erősen, esetleg többször megismételve be kell öntözni a csemetéket.
Faiskolában ültető fúrókkal és vassal vagy ékásóval is ültetnek, gödrös Ültetés-nél csak a gyökerek nagyságának megfelelő gödröket készítenek.
Ha az elültetett csemeték körül a gyeptakarót eltávolítjuk, tányéros ültetésről beszélünk.
Különleges ültetési módok kopár területen: árkos, ugróárkos, cserepes, gomolyos, nedves, lapos területeken, dombos v. zsombékos területeken bakhátas v. bogárhátas ültetés.
Konténeres és szabadgyökerű növények ültetése
Ültetés - Pallas lexikon
Ültetés Ha a növényeket nem engedjük azon a helyen teljesen kifejlődni, ahol kikeltek, hanem más földbe helyezzük át, ezt az eljárást ültetésnek nevezzük.
A növényeket vagy csupán gyökérzettel ültethetjük el, vagy pedig úgy vesszük ki őket a földből, hogy a gyökérzeten földgomoly marad s úgy ültetjük el őket, mely utóbbi eset sokkal bizosabb az előbbinél.
Földgomolyostól rendesen a cserepes növényeket szokták elültetni.
A csupasz gyökerekkel elültetett növények sokkal nehezebben erednek meg, mert sokkal több nedvet párologtatnak el, mint amennyit felvesznek, minek következtében levélzetük elfonnyad, különösen száraz tiszta időben s csak bizonyos idő mulva üdül fel ismét annyira, hogy a növény új fejlődésnek indul. Sokszor el is pusztulnak az igy elültetett növények.
Leveles növények ültetésére esti idő a legalkalmasabb, borult, esős időben azonban egész nap ületehetünk. A földből kiemelt növényeket lehetőleg gyorsan kell elültetni, hogy a gyökerek el ne száradhassanak.
Ha sok növényt kell elültetni, ugy tanácsos a földből kiemelt növényeket árnyékos helyre tenni, földdel betakarni s meglocsolni.
Ültetés után a növényeket meg kell öntözni. Fákat és cserjéket lehetőleg szintén földgomollyal kellene ültetni, hogy biztosabban megeredjenek. Minthogy azonban ez csak olyan fáknál lehetséges, melyeket eredeti helyük közelében akarunk átültetni, minthogy távolabb fekvő helyekre földgomollyal biró fák és cserjék szállítása igen bajos és költséges volna; ezeket a növényeket rendesen csupasz gyökerekkel szokták ültetni oly időben, amikor a vegetáció még szünetel.
Újabban nyáron is szoktak fákat és cserjéket ültetni, de ezeket nagyon óvatosan kell a földből kiemelni, hogy a gyökerek meg ne sérüljenek. A földből kiemelt lombos fákat vagy cserjéket meg kell óvni a naptól, gyorsan el kell ültetni s reggel és este jól megöntözni, hogy ki nem száradjanak.
Az Ültetés egyik módja az erdőtelepítésnek.
Az Ültetés lehet szabályos, ha a csemetéket minden irányban bizonyos mérték szerint ültetik el, vagy szabálytalan, ha az Ültetés, tekintet nélkül a sorok egyenes irányára, csupán szemmérték szerint történik.
A szabályos Ültetés a hálózat vonalainak háromszög-, négyzet- vagy ötszög-alakja szerint lehet: hármas, négyes, ötös vagy pedig soros, amidőn a hálózatban a csemetetávolság a sortávolságtól különbözik s a négy csemete által alkotott alak hosszukás négyszög.
Az Ültetés rendes ideje a tavasz, mielőtt a rügyek fakadni kezdenek, de szelid telü vidékeken a lomb lehullása után épp oly jó az őszi Ültetés is, sőt homokos területeken csak ősszel ültetnek, hogy a csemetéknek megeredése a nagyobb nedvesség folytán biztosítva legyen.
A tölgy 7-8 éves koráig ültethető ki, mely idő alatt 2-3 m. magasra megnő. A bükk 5-6 éves koráig ültetendő ki. A juharok akár fiatalon, akár idősebb korban jól megerednek, épp ugy a kőris is, tehát 2-5 éves korukban.
A szilt, gyertyánt, égert 2-6 éves korukban, sőt a szilt 1 éves korában is sikerrel lehet ültetni. Az ákácot jó 1 éves korában elültetni, az erdei fenyőt 1-2, a lúcfenyőt 2-5, a jegenyefenyőt 4-6, a vörös fenyőt 3-5, a havasi fenyőt 6-10, a sima fenyőt 2-4 éves korában.