Virág Kerti virágok

Virág (flos) a magasabbrendű növények nyitva- és zárvatermők hajtásrendszerén fejlődő, és az Ivaros szaporodás ( Növények szaporodása) céljára módosult Hajtás.

A zárvatermők Virága a virág tengely csúcsán ( Vacok) fejlődő takarólevelekből (ez lehet egy nemű Lepel, vagy csészére és pártára különülő), valamint ivarlevelekből ( Porzó és Termő) áll.

A nyitvatermők Virágai csak egyivarúak (diclin), a zárvatermők virágai nagyrészt Hímnősek, azaz kétivarúak (monoclin).

Ha a Virág-nak minden része megvan, teljes vagy hiánytalan Virágnak nevezzük. Hiányos a Virág, ha valamelyik része hiányzik. Így pl. hiányozhat a Kocsánya (ülő Virág), a Virágok takarója (csupasz Virág) vagy az ivarszervei (meddő Virág). A Virág szimmetriáját tekintve lehet sugarasan részarányos (aktino-morf; ez a leggyakoribb), vagy kétoldali részarányos (zigomorf; pl. ajakosak, pillangósak.
A Virág a vegetatív hajtásrendszeren állhat magánosan (magános virág), virágzatban, virág csoportozatban.

Virág - Pallas lexikon

Virág flos, anthos, a növénynek olyan megrövidült sarja, melyből a nemzőszaporítás műszerei fejlődnek. Tágabb értelemben a mohák és más spórázó növények ily sarja is Virág; de szorosabb értelemben ez az elnevezése csupán a magvasakét illeti meg.

Lényeges része a megfogamzó műszer: a pete és a fogantató vagy himműszer: a porzó vagy a him pora. Ez a kettő a magvas növények egész sorozatában majdnem azonos képződésü.

Csupán kiterjedéseik arányában és a pólyázó levelek, azaz a virág-takaró méreteiben, összefüggésében stb. vannak szembetünő eltérések. amely virág körül ily takaró nincsen (például kőris-, tölgyfa), arról azt mondjuk, hogy csupasz (flos nudus, achlamydeus).

A járatlan magát a takarót, sőt ezt is csak akkor tartja virágnak, hogy ha szines; holott például a kerti labdarózsáé csupán takaró, amely sem petét, sem himet nem foglal magában, hanem terméketlen, meddő, magtalan (flos neuter v. sterilis).
A takarólevél, a him meg a termő a sarj hosszában következnek, tehát más-más körben vagy örvben fakadnak.

A legtöbb Virág eme részei a sarj örveiből sugárzanak szét, mintha egy pontjából küllőként erednének.
A termő meg a him átalakult levél, a takaró (kehely meg a szirom) pedig világosan lapos levélkék összege, azért beszélünk a virág levélörveiről.

A termő megtermékenyítésére külső beavatkozás elmaradása azonban a mag képzését nem akasztja meg.
Ily kedvezőtlen esetben a Virág a figyelemkeltő, tüntető szirmok fejlesztése helyett oly műszereket fakaszt, amelyek a nemzőszaporítás műszereit külső megkárosítástól azzal óvják meg, hogy bezárják. Nem kedvező időben (nyáron) az ibolya bezárkózó virág-ot (flos kleistogamus, zárvaporzó virág) fejleszt.
A figyelemkeltő szines, különben üres virág (flos chasmogamus, nyitva porzó Virág) célja még ismeretlen.
Virág mint egész növény, a kerti és szép virágú növények összessége.

Virág (mesterséges), a természetes Virág utánzása.
A készítés módját, illetőleg az anyag minőségét tekintve, megkülönböztetnek szövet-, papiros-, viasz-, cukor-, porcellán- és szalma-virágot. Leggyakrabban használják a szövet-virág-ot, amely finom selyem- (tafota, atlasz, bársony), len- (battiszt-) vagy pamutszövetből (mousseline, percale) a következő módon készül:
A pamut- és lenszöveteket előbb kalanderen fényesre simítják (selymet nem kell fényesre simítani), ezután nagyobb darabokra vágják, kereteken kifeszítik s fonákjukat gummioldattal vagy keményítőpéppel bevonják.

A merevített szövetből a szirom vagy a levél körvonalával (contour) biró darabokat vágnak. E célra kiverő vasakat használnak. A további munka a leveleknél s szirmoknál különféle. A levélínak utánzása céljából ugyanis a levél körvonalával biró darabokat fémből készült alakverőben s alakmásban melegen sajtolják, mig a Virág-szirmokat különféle alakító szerszámokkal, szabad kézből alakítják.

A termők s termékszálakat selyemfonalból készítik, amelyet merevítés céljából enyven többszörösen áthúznak. A portokok daraszemcsékből állanak.

Bimbókat pamutlabdacsokból készítenek, amelyet vékony selyemmel burkolnak, a szárakat pedig papirossal és szövettel avagy kaucsukkal bevont drótból. Töviseket, mohát és kalászt nem készítenek, hanem szükség esetén a természetest használják. Az egyes részek összefoglalását és egymáshoz való illesztését részint ragasztással, részint vékony drótokkal végzik. Levélgyártásnál az alapszinnel az egész szövetet vonják be. virágok-nál pedig a szinezést ecsettel végzik.

Festékül leggyakrabban használják az anilinfestőanyagokat, használatosak azonban a következők is: rózsaszinhez a karmin, amelyhez szalmiákot avagy hamuzsirlúgot adnak, kékhez a gyönge Kénsavban oldott indigó, amelyhez a felesleges sav közömbösítésére kevés mésztejet adnak, sárgához a borszeszben oldott kurkuma gyökér kivonat és iboláyhoz az orseile.
Hazánkban 62 önálló mű-Virág-készítő vállalat van 80 segéddel és tanonccal.

Virág, Kerti virágok