Zárványok

Zárványok - (tartalmi részek, sejtzárványok) a sejt élettelen alkotórészei közül a protoplazmának azok a termékei, amelyek mint töményebb anyagcsere-termékek a protoplazmában különülnek el.

Egyesek kialakulásuk után az életfolyamatokban közvetve részt vesznek, mások pedig bizonyos körülmények közt eltűnnek, felhasználódnak és bizonyos körülmények között újra alakulnak.

A Zárványok a következők:

1. Keményítő (amylum). Kémiai tekintetben szénhidrát, nem cukorszerű poliszacharida, mely a Klorofill jelenlétében történő széndioxid-asszimiláció termékeként jön létre.

A zöld színtestecskékben asszimilációs keményítő keletkezik, amely cukorrá alakulva elvándorol a raktározó helyekre, ahol a színtelen színtestecskékben (leukoplasztiszokban) mint asszimilációs keményítő jellegzetes és a növényfajra jellemző alakú és szerkezetű szemcsékben válik ki.

Szerkezete réteges, a rétegek egy góc körül alakulnak ki. Amennyiben a góc a keményítőszemcse közepén van, akkor koncentrikus, ha pedig nem a középen van, akkor excentrikus keményítőről beszélünk.

Ha egy leukoplasztiszban csak egy góc van, akkor egyszerű keményítőszemcse, ha viszont több góc van, akkor összetett keményítő alakul ki.

A búza, a rozs, a bab keményítőszemei egyszerűek, koncentrikusak, a burgonyáéi excentrikusak, míg a zabnak, a rizsnek és a kukoricának öszszetett keményítőszemei vannak. A keményítő Jódos jódkáli-oldattól kékre színeződik.

2. Aleuron szemecsék. Fehérjéket tartalmazó vakuolumokból keletkeznek úgy, hogy a magvak érésével együtt a vakuolum fokozatosan vizet veszít, besűrűsödik és gömbölyded képződménnyé lesz, amely szerkezetét tekintve homogén, vagyis egyféle fehérjéből álló mint pl. a búzaszemben, de lehet heterogén, vagyis többféle, gyakran részben kikristályosodó fehérjékből álló, mint pl. a Ricinus magjának táplálószövetében.

3. Zsírok és zsíros olajok. Kémiai tekintetben zsírsavaknak (stearin-, palmitinés olajsav) glicerinészterei, amelyek a citoplazmában erősen fénytörő cseppek alakjában válnak ki, néha ki is kristályosodhatnak.

Növényi zsírok pl. a kókuszzsír, kakaóvaj, növényi olajok pedig a len, a repce, a napraforgó, a mák, a gyapotmag, a szója, a dió, a ricinus stb. olaja, amelyeknek igen nagy gyakorlati jelentőségük van.

A zsírokkal rokon vegyületek a viaszok, amelyek többnyire növényi részek, így levelek, termések felületén válnak ki, és összefüggő réteget alkotnak. Viasszal borított növény felületéről a víz lepereg. Ilyen pl, a szilva hamvassága.

4. Illó olajok v. éteres olajok. Kémiai szempontból igen változatosak; vannak köztük terpének, alkoholok stb., amelyek a sejtekben erősen fénytörő cseppekben halmozódnak fel, legtöbb esetben azonban olajtartó sejtek belsejét töltik ki, mirigyszőrökön válnak ki, vagy pedig olajjáratokban halmozódnak fel. Virágok illatát, gyümölcsök, termések zamatát adják.

Vannak köztük illatszerként, gyógyszerként, fűszerként felhasználhatók. Rokon anyagok a gyanták, amelyek többféle vegyületnek a keverékei. A gyanták és az illó olajok keverékeit balzsamoknak nevezzük, mint pl. a fenyőgyanta, a mastix, a kanadabalzsam stb.

5. Kristályok, kristályos tartalmi részek. A citoplazma egyes részeiben, a sejtnedvben, sőt a sejtfalban is egyes anyagok, így pl. a fehérjék, valamint főleg szerves és szervetlen savak sói kikristályosodhatnak.

Alaktani szempontból lehetnek egyedülálló nagyobb kristályok, lehetnek tömegesen kialakult kisebb szemek, ún, kristályhomok, és lehetnek hosszú tű alakú kristályokból álló ún. kristálykévék v. rafidok. A gömbölyű, de kristályos szerkezetű Zárványok-at szferokristályoknak nevezzük.

Anyagukat tekintve leggyakrabban sóskasavas mészből állanak, de lehetnek sóskasavas magnéziumból, citromsavas, Kénsavas sókból álló kristályok is. Igen jellemző az ún. cisztolit, amely pl. a szobafikusz (Ficus elastica) levelében levő egyes nagyobb sejtekben a sejtüregbe nyúló csapos vastagodáson buzogányfejhez hasonlóan kialakult szénsavas mész-kristályokból álló képződmény.

Gyakori eset, hogy egyes nagyobb kristályok az egész sejtet jóformán kitöltik, s az ilyen sejtek alakjuk és nagyságuk tekintetében is eltérnek a többiektől. Ezeket a Zárványok-at kristálytartó sejteknek nevezzük.

Zárványok