Paradicsom
Paradicsom (Solanum lycopersicum L., Lycopersicum esculentum Mill., Solanaceae). Őshazája Közép- és D-Amerika. Európába 1500 körül került, de étkezési célokra csak a XVIII. sz. végén kezdték termeszteni. Hazánkban elsőnek Heindel pozsonyi kertjének katalógusa említi 1651-ben.
Termesztése hazánkban a XIX. sz. végén indult meg, majd a konzervipari feldolgozás fokozódásával termelése az I. világháború után fellendült.
Jelenleg a legnagyobb területen termesztett zöldségféléink egyike (kb. 30 000 kh).
Az ország minden részében termesztik, de jelentős export és konzervipari termesztése a kialakult tájakon történik.
Nyersen és feldolgozott állapotban egyaránt fogyasztható.
A Paradicsom táplálkozási jelentősége nagy biológiai értékében van.
Az egyéb vitaminokon kívül főleg nagy C-vitamin-tartalma miatt értékes (30-35 mg/100 g). Cukortartalma 3-4%, savtartalma 0,3-0,8%, szárazanyag- tartalma 6-8%.
Tápanyagtartalma nagymértékben függ a termesztési körülményektől (agrotechnika, évjárat, állománysűrűség, termőhely stb.).
Az ország legjelentősebb Paradicsom-termesztő tájegysége a Duna-Tisza köze, amelyen belül két körzet alakult ki: Bp. és környéke, valamint Kecskemét és vidéke.
A többi a Duna-Tisza közének szomszédságában terül el. Így északon a hatvani, délkeleten a csongrádi, Dunántúlon a székesfehérvári körzet.
A fő tájegységeken kívül Somogy, Tolna megyében, valamint Kaposvár-Nagyatád környékén termesztenek jelentősebb mennyiségben paradicsomot.
A paradicsom egyéves, lágy szárú növény. Karógyökere dúsan elágazó.
Szára fiatal korban húsos, lágy, hengeres, idősebb korban megfásodik és szögletes lesz.
Hajtásrendszere mirigyszőrökkel borított. Szárának hosszúsága fajtánként változik (30-150 cm).
A hajtásrendszer növekedése szerint kétféle lehet: korlátlan és korlátozott (determinált) növésű. Előbbinél a hajtáscsúcs nem végződik virágban és minden harmadik levél után képződik virágzat. Utóbbinál a hajtásvég meghatározott növekedés után virágzattal végződik és általában minden levél után fejleszt virágzatot.
Egyes paradicsom fajtáknak gyér, másoknak tömött levélzete van. Levelei félbeszárnyaltak, virágzata bogernyő.
A Paradicsom termése bogyó. Belseje két-, három vagy több rekeszre osztott. A termés színe, alakja, nagysága, felülete fajtától függően változó.
A termesztett fajták bogyójának színe piros vagy sárga, alakja többnyire gömbölyű, nagysága középnagy, nagy, felülete sima vagy gerezdes. Ez utóbbit már alig termesztik.
Ezermagsúlya 2,5-3,5 g. Magjai csírázóképességüket 4-5 évig megtartják.
Paradicsom termesztés - A Paradicsom melegigényes növény. A magvak csírázása 9-11 C° körül kezdődik.
Fejlődéséhez 20-22 C° hőmérséklet a legkedvezőbb. 15 C° alatt és 25 C° fölött fejlődése lelassul. 10 C° alatti és 35 C° feletti hőmérsékleten növekedése megáll. -0,5, -0,8 C°-os fagyban már elpusztul.
Fényigénye nagy. Virág- és termésképződését a napfényes idő elősegíti.
Hosszúnappalos növény. Megfelelő termékenyüléshez üvegházban 6 000-10 000 luxra van szüksége.
Téli hónapokban a terméskötés bizonytalan. Vízigénye közepes.
Azokon a helyeken, ahol az évi csapadék eloszlása jó, amennyiben mennyisége az 500 mm-t eléri v. túlhaladja, öntözés nélkül is eredményesen termeszthető.
Azonban két-háromszori öntözés termésfokozó hatású.
Légnedvesség-igénye 50-80%. Ha a páratartalom 30%-on alul van, rosszul termékenyül. Transzspirációs együtthatója 270-330.
A Paradicsom középkötött talajon is jól fejlődik, de legjobban tenyészik a laza szerkezetű, humuszban gazdag, gyorsan melegedő homok- és vályogtalajon; a 6-7 pH körüli talajokat kedveli, de jól tűri a savanyú talajokat is.
Szervesanyag-igénye nagy.
Az összes tápanyag 90-95%-át a tenyészidő második felében veszi fel. Műtrágyák közül elsősorban a káli- és foszfortartalmúak jelentősek. Túlnitrogénezett talajban későbben érik.
A paradicsom szervestrágya-szükséglete 100 q/kh. Szokásos műtrágya- adagja szuperfoszfátból 400 kg/kh, pétisóból 150 kg/kh, 40%os kálisóból 100-150 kg/kh.
A forgó első (frissen trágyázott) szakaszába kerül. Előveteménye az azonos betegségek és kártevők miatt burgonyaféle nem lehet. Legfontosabb talajelőkészítő munka az őszi mélyszántás.
Tavasszal a simítózás és ültetésig (szükség szerinti) tárcsázás, kultivátorozás.
Fajtái a következő szempontok szerint csoportosíthatók:
A termesztésben legjobban elterjedt fajták és tájfajták:
Alaszka, Bébi, - Bíbor, Bison, - Bonni legjobb, Budai korai, Budai törpe, Csömöri, - Dán kiviteli, Debreceni fürtös, Fóti, Frühe Liebe, Garfield elnök, Gráci, Gruntovoj Gribovszkij, Gyöngyösi, -i- Immun, - Kecskeméti törpe, Kecskeméti 15, Kecskeméti 42, Kecskeméti 363, Kondine Red, Korai csemege, Lucullus, Marglob,
No 10 X Bison, Rajnai, Rutgers, San Marzano, Stambovij Alpatyeva No. 0905 a, Turul.
Szántóföldi vetése a szórva vetés sorba, március végén, április elején, langyos vetése hidegágyba történik. Ablakonként 4-8 g magot vetnek.
A tűzdelés nélkül nevelt palántákat máj, elején, de inkább a fagyveszély (fagyos szentek) elmúltával, máj. közepétől ültetik ki.
Vetőmag szükséglet: 70-120 g. Kiültetése kis területre kézzel, üzemben géppel történik.
Szántóföldi korai termesztéskor melegágyba vetik febr. végén, márc. elején. A palántákat egyszer, 7 X 7 cm-re v. tápkockába tűzdelik. A kiültetést április 20-tól végzik el.
A tenyészterület a termőhelytől és fajtától függően 70 X 30 - 80 X 80 cm.
Nagy- üzemekben az ikersoros ültetés alkalmazásával géppel lehet ültetni. Ebben az esetben fajtától függően 110+ 30 X 40 v. 140+ 30 X 60 cm-es térállást alkalmaznak.
A determinált paradicsom fajták térállása 90 - 30 x 30 cm. Ápolási munkái közül legfontosabb a gyomirtás és a talaj porhanyítása. Fejtrágyázás, a két-háromszori öntözés kedvező a terméseredményre.
Nagy üzemekben a paradicsomot gyalogműveléssel termesztik. Karós művelésével hazánkban csak a házikertekben foglalkoznak. A növényvédelmi munkák különösen a gomba kórokozók ellen szükségesek.
A paradicsomot a teljes biológiai érettség állapotában szedik, amikor a bogyó színe a fajtajellegnek megfelelő ős tapintásra puha.
Korai termesztésnél a szedés esetleg már júl. elején megkezdődhet. Azonban a szabadföldi termés zöme aug.-ban és szept. első felében érik.
A bogyó beéréséhez a virágzástól kezdve 40-60 napra van szükség.
A szedésre érettség foka a fogyasztás időpontjától függ. Belföldi fogyasztásra 90-95%-os, exportra 7090%-os érettségű bogyókat szednek. A szedéseket 4-7 naponként megismétlik.
Konzerv célra csak a teljesen érett termések megfelelőek.
Az éretlen zöld paradicsomot savanyításra használják fel. Paradicsom szállításnál lehetőleg rugós vagy gumiabroncsos járművet alkalmaznak a törési százalék csökkentése érdekében.
Szállítása legtöbbször hűtőházi ládákban történik.
Nagy fesztávolságú (8-10 m) üvegházakban a folytonos növekedésű paradicsom fajtatípusok hajtatása célszerű. Az üvegházak gazdaságosabb kihasználása végett P. előtt és után más növényeket is hajtatnak.
Laza szerkezetű, tápanyagban gazdag talajt kíván. Túlzott nitrogén felhasználástól óvakodni kell (a vegetatív részek túlfejlődése miatt).
Vetés ideje december elejétől január végéig tart. Vetéstől az érés kezdetéig 110-170 nap szükséges.
Az első tűzdelést szik- v. egy lombleveles korban végzik, 4 x 4 cm távolságra. A másodikat 5-6 lombleveles. korban 6-7 cm-re v. 10-12 -es cserepekbe.
Állandó helyre az. első virágok megjelenésekor ültetik (febr. vége, márt. eleje). Tenyészterülete a fajta jellege szerint 50 x 50, 50 x 35, 50 X 25, 60 X 20 cm lehet. Alacsonyabb növésűeknél 40 X 20 cm.
Az osztályozott áru értéke nagyobb. Kézzel és géppel végezhető. A bogyók osztályértékét az szabvány határozza meg.
I. osztályú az áru akkor, ha a paradicsom sima bogyójú, szár nélkül szedett, fajtaazonos, szabályos alakú, nyomásra érettségi fokának megfelelő tapintású, friss, egészséges és sérülésmentes. Nem tartalmazhat napégett, forrázott, puffadt, kártevőktől sérült bogyókat.
A Paradicsom minden szennyeződéstől, idegen anyagtól mentes, fajtára és érettségi fokára jellemző színű, egyöntetű érettségi fokú legyen. A bogyók átmérőjének alsó határa 4 cm.
II. osztályú paradicsom, hasonlók a követelmények, de megengedett a szabálytalan alak, fertőzésmentes repedés, száraz szennyeződés (0,25% föld v. homok okozta). Bogyóátmérő alsó határa 3 cm.
III. osztályú paradicsom, ugyanaz, mint a II. osztályú, de megengedett a szárrész körüli sárga folt, elparásodott repedés. Ebben az osztályban gerezdes fajta is lehet. 0,5% homok v. földszennyeződést tartalmazhat.
A paradicsom termése gyorsan romlik, ezért tárolása az osztályozás, csomagolás, szállítás és értékesítés tartamára korlátozódhat, ezeknek ideje szabja meg, hogy milyen érettségi fokban történjék a szedés.
Az érett termés tárolására hűvös, száraz, szellős hely alkalmas.
Történhet szabadban, természetes védőhelyen v. tárolószínekben.
Az áru tárolhatóságának idejét az érettségi állapot, hőmérséklet, páratartalom, valamint a csomagolás módja szabja meg. Hosszabb idejű tárolásnak a termés utóérlelésénél van jelentősége.
Az utóérlelést a korai és kései paradicsomnál alkalmazzák. Előbbinél az érés gyorsítása miatt, utóbbinál a fagytól való megvédés céljából szedik le féléretten a termést. Az utóérlelés 20-25 C°-on és 20-40%-os páratartalmú helyiségben 10-14 napig tart.
Tartósítóipari célokra a simahéjú, gömbölyű és teljesen beérett, egészséges Paradicsom a legalkalmasabb.
A feldolgozás menete:
A 28-30% szárazanyag-tartalmú sűrített paradicsompüré, amelyet vákuumüstön besűrítenek, majd ún. Menzini-féle pasztőrözőgépen 1-5 kg-os bádogdobozokba töltenek, azonnal lezárva és megfordítva önsterilizálással csirátlanítanak.
Nagyobb fokú besűrítéssel kapják a 38-40% os paradicsompasztát, amelyhez tartósítás céljából 4% konyhasót és 0,15% benzoesavas nátriumot tesznek, majd melegen 2001-es hordókba töltik.
Készül még 18-20% szárazanyagtartalmú, üvegekbe töltött steril sűrített paradicsom, valamint besűrítés nélküli híg paradicsomlé vagy paradicsom ivólé, 5-6% szárazanyag-tartalommal.
Paradicsom közé tartozik még a -a lecsó, valamint a kül. földön gyártott 60%-os paradicsompaszta, a szárított paradicsom (88% szárazanyag-tartalom), a catchup, a csili mártás (csípős paradicsommártás), valamint a paradicsommártásban sterilezett töltött főzelékek, szeletek stb.
Paradicsom gondozás, ápolási munkák - Öntözés, gyomirtás.
A növényeket karóhoz. v. huzalhoz kötözik és egyszárasra nevelik.
Gondoskodni kell. a folyamatos hónaljazásról is.
Hőmérsékletigénye üvegházban éjjel 13-15 C°, nappal 16-22 C. Szabályozása fűtéssel, levegőzéssel és árnyékolással történjék.
A paradicsom melegágyi hajtatása előtt az ágyakat hónapos retek, saláta, karalábé hajtatással hasznosítják.
A palántákat üvegházban nevelik fel (az előzőekhez hasonlóan) ültetik ki állandó helyre. Egy országos méretű ablak alá 20-22 növény kerül. Melegágyban csak determinált fajtákat hajtatnak.
Talajhőfok 16-20 C°. Talajvastagság 25-30 cm.
Ápolási munkák: öntözés, levegőztetés, talajporhanyítás. A magtermesztés agrotechnikája megegyezik a szántóföldi P. termesztésével.
A paradicsom fajták nagyrésze önbeporzó. Izolációs távolság 200 m.
A magtermés fajtától függően kh-anként 25-5ű kg. Fontos az állomány rendszeres szelekciója.A nemesítés célkitűzései a termesztés és a felhasználás módjától függően igen változatosak. A legtöbbször azonban igen sokféle igényt kell kielégíteni és a nemesítés során több tulajdonságot kell az új fajtákban összehozni.
A termesztés üvegházi és melegágyi hajtatásra, valamint szabadföldi termesztésre alkalmas korai, bőven és biztosan termő, ellenálló, jó minőségű és az egyes munkák, különösképpen az ápolás, szedés gépesíthetőségét lehetővé tevő fajtákat vár a nemesítéstől.
A feldolgozó és tartósító (konzerv és mélyhűtő) ipar minőségi követelményei is nagyok és sokoldalúak, a feldogozás módja (püré, hámozott v. fagyasztott készítmények) szerint.
A konzervipar rendszerint a 4 cm-nél nagyobb átmérőjű, sima felületű, gömbölyű, jó szerkezetű, inkább több rekeszű, pektindús jó színű, magas cukor- és szárazanyagtartalmú, de jó cukorsav arányú fajtákat részesíti előnyben, a gyártásidény hoszszabbítása végett, lehetőleg korai, közepes és későbbi éréssel.
A nyers fogyasztásra, csemegeként forgalmazó kereskedelem közepes (3-4 cm körüli átmérőjű) bogyónagyságú, inkább, kevesebb (2-3) rekeszű és magvú, de jó szerkezetű, jó konzisztenciájú, a szállítást kifogástalanul bíró, jó színű, jó cukor-, sav-, vitamin-, illat-, íz és zamat-tartalmú, korai fajtákat szívesebben vásárol és értékesít a fogyasztók igényeinek megfelelően.
Gombabetegségek:
Paradicsom szeptóriás levélfoltossága (Septoria Lycopersici), Alternáriás megbetegedés (Alternaria solani), Paradicsom phytopthorája (Phytopthora infestans), palántavész (Rhizoctonia sp.), palánták pythiumos megdőlése (rothadás), Pythium debaryanum, Paradicsom kladospóriumos foltossága (- Cladosporium fulvum), Paradicsom-levelek makrospóriumos száradása (Macrosporium solani), Verticilliumos hervadás (a Verticillium alboatrum), Fuzáriumos hervadás ( Fusarium bulbigenum Cke. et Mass. var. lycopersici Brushi), Didimellás szárrothadás (-a Didymella lycopersici).
Baktériumos betegségek:
Baktériumos foltosodás (Xanthomonas vesicatoria), Korinebaktériumos megbetegedés ( Corynebacterium michiganense). Virusos betegségek paradicsom mozaik vírus (s- Nicotiana vírus 1.), Aucuba mozaik (-a Nicotiana vírus 1C), Fonál vagy páfránylevelűség (Nicotiana vírus 1 A.), Paradicsom bronzfényűsége (Lycopersicum vírus 3 x Schmidt), Kettős vonalas vírus (Solanum vírus 1 +-Nicotiana vírus 1. v. Lyporsercicum vírus
Egyéb károsodások: gyökérbarnulás, levelek sodródása, bogyórepedés, a kocsány melletti rész zölden- maradása, csúcsrothadás, virághullás, vegyszerek okozta károsodások, tápláló elemek hiánya, bogyók puffadása, élősködő virágok okozta károk.
Állati kártevők:
gyökérfonálféreg (Heterodera marioni), -a burgonyagyökér fonálféreg (H. rostochiensis), takácsatka (Tetranichus telarius), lótetű (Gryllotalpa vulgaris), - dohánytripsz, - levéltetvek (Aphididae), molytetű (Trialeurodes vaporariorum), - hangyák (Formicidae), kolorádóbogár (Leptinotarsa decemlineata), vetési bagolypille (Agrotis segetum), mezei pocok (Microtus arvalis), vakondok (Talpa europea).
