Szanszeviéria
Fácánlevél, illetve tigriske, anyósnyelv a liliomfélék családjába tartozó Sansevieria népies
neve.
A legelterjedtebb a Sansevieria trifasciata
- Szobai szanzeviéria, Tigrisnyelv
Egzotikus alakja, ezüstösen csíkozott levelei és rendkívül jó alkalmazkodóképessége miatt a növénykedvelők a legkedvesebb szobanövények közé sorolják. Európába csak a XVIII. század végén került a trópikus Afrikából és a kelet-ázsiai szigetekről.
Hazájában több méter magasra megnő, mint haszonnövényt termelik. Levelének rostjából rendkívül
erős vontatókötelet készítenek. A lakásban tartott idősebb növények rendszerint
virágzanak, hosszú száron a tavaszi hónapokban hozzák apró, fehér, illatos jelentéktelen
virágaikat.
Nem kényes növény, 10 C fokon felüli hőmérsékleten már megél,
de legjobban érzi magát a 18 C fok körüli melegben.
Napon, árnyékban egyaránt
jól fejlődik. Kimondottan szárazságkedvelő növény. Nyirkosan, nedvesen tartott
tigrislevelek töve néhány hét alatt kirothad, a növény kidől. Ugyanezért ne legyen
földje sem tápdús.
Megelégszik a homokos kerti földdel, sőt még szebb, színesebb
lesz a levele. Ezért szoktak földjébe kő- vagy téglatörmeléket, vörössalakot is
keverni.
Nyáron levéldugványozással magunk is sikeresen szaporíthatjuk.
A
meggyökeresedett növénykéket kettesével-hármasával ültetjük cserépbe.
Szaporíthatjuk
sarjakról is az átültetéssel egy időben.
Átültetésre legmegfelelőbb idő: a
tavasz.
Sansevieria - Fácánlevél Anyósnyelv
Sansevieria fajták
A tigrislevél, anyósnyelv egyszerű szürkezöld harántcsíkos fajának sárgaszélű
változata a Sansevieria trifasciata, var.laurentii még mutatósabb és szebb a törzsfajánál.
Sajnos e változtatot csak a sarjakról szaporíthatjuk, mert a dugványról fejlődő
növény visszaüt a törzsfajra.
Ritkábban látjuk a var. cragii-t.
Ennek
a lassú fejlődésű változatnak levele szabálytalan sárgásfehér csíkozottságával
kelt feltűnést.
Az utóbbi években terjedt el a kis helyet igénylő Sanseveria
hahnii az USA-ban előállított faj.
Alacsony, soklevelű rozettát képez 8 cm
széles és 15 cm hosszú, feltűnő szürkén keresztcsíkos leveleiből.
A Sansevieria grandis a modern lakások növénye, bár már 1770-ben került Afrika trópusi vidékéről Olaszországba. Sok vizet, sok meleget és árnyékot igényel, de átvészeli a hosszabb
ideig tartó szárazságot is.
Levelei 20-25 cm hosszúak és 15 cm szélesek, sötét kékeszöldek, szürkével halványan márványozottak, a levél éle vöröses, sokszor hámló. Gyökértörzse erősen kúszó, gyakran 40 cm-re is megnő.
Cserépben ezért
nehéz nevelni, a földalatti részek a szó szoros értelmében kinyomják a földből
a növényt.
Felfüggesztett műanyag vagy spárga hálóban, kosárban nevelhetjük.
Hamarosan mindenfelől megindul a hajtásképződés, s nagyon érdekes új folttal gazdagodik
lakásunk.
Sansevieria cilindrica kevésbé elterjedt a hengeres ökörszarvhoz
hasonló levelű.
Nem olyan szép, mint az előzőek, de érdekes, különleges alakja
vonzóvá teszi, különösen a modern bútorok közé való.
Szaporítása szintén levéldugványozás.
Gyakran előfordul, hogy a leveleken barna rozsdafoltok keletkeznek, előidézője
lehet a levelekre kerülő víz is.
Sansevieria öntözés
Óvatosan öntözzük, különösen hűvösebb helyiségben és borús időben, mert a hiányos asszimiláció következtében a levélen parásodó foltok keletkezhetnek. Először kis dudorok jelennek meg, amelyek megbarnulva és megnagyobbodva a levél szépségét rontják.