Hogyan ültessük a növényeket? Tavaszi Őszi ültetés. Mikor ültessünk? Ültetési idő. Talajmunkák öntözés gondozás. Szabad gyökeres, földlabdás, cserepes növények, gyümölcsfák és szőlő ültetése. Fagyal, gyertyán sövény ültetés.
Szabadgyökerű növények ültetése - A szabadgyökerű növényeket a nyugalmi állapotában kora tavasszal és késő ősszel lehet biztonságosan elültetni, akár még télen is, ha nincsenek tartós, erős fagyok.
Fontos, hogy ne legyen nedvkeringés a növényekben.
Ősszel a lombhullás környékétől, tavasszal a rügypattanásig lehet ültetni szabadgyökerű növényeket.
A gyümölcsfáknál általános gyakorlat az őszi kitermelés. A kitermelés előtt lelevelezik a fákat és csak ezután kezdődik a kiszántást. Ez minden gyümölcsfára igaz, tehát az őszibarack fajtákra is.
A lerakatokban ősszel található a legnagyobb fajtakínálat, hiszen ekkor érkeznek meg a korábban megrendelt növények. A lerakatosok gondosan bevermelik a fákat és kellően nedvesen tartják a földben lévő gyökérzetet.
Szabadgyökerű díszcserjék, rózsák általában erősebbek a konténerben nevelteknél és áruk jóval olcsóbb azoknál, viszont az ültetésnél gondosabban kell eljárni.
Földlabdás tuja ültetése, átültetés
A földlabdás növény gyökérzetét általában jutazsákba burkolják. A gyökérzetet körülvevő föld általában agyagos, tehát kemény tapintású.
A termelők csak arra alkalmas, agyagosabb talajon folytatnak nevelést, tehát szinte biztos, hogy agyagos, kemény tapintású a földlabda.
Ha a gyökérzetet jutazsák helyett műanyagfóliába burkolják és ráadásul tapintásra puha a földlabda, akkor kerüljük el a vásárlást!
A kiszemelt növénynél vizsgáljuk meg a földlabda és növény kapcsolatát úgy, hogy óvatosan egy picit megemeljük azt - a gyökérnyaknál, közvetlenül a földlaba fölött fogjuk meg. Ha nem nyaklik el, akkor nincs hiba, máris vihetjük tovább a pénztár felé. Ha mozog, akkor hagyjuk ott.
Ültetéskor nyugodtan hagyjuk a jutazsákot a földlabdán, mert az pár hónap mulva elbomlik, nem fontos levenni azt.
Ha mégis le akarjuk venni a jutazsákot a gyökérzetről, akkor azt a már előre elkészített gödörbe tett növénynél tegyük meg és csak az oldalakról fejtsük le a zsákot, ne kockáztassuk azt, hogy esetleg szétessen a kerek labda.
Fenyőféléknél különösen fontos, hogy a földlabda egyben maradjon, mert a gyökérzetet körülvevő földben klf. baktériumok is vannak, amelyek együtt élnek a gyökérzettel. - Tehát a földlabdát úgy, ahogy van (juta)zsákostul tegyük a gödörbe!
A gödörbe helyezett földlabdát olyan mélységbe tegyük, hogy annak felső része valamivel alacsonyabban legyen a talajszintnél - húzzuk rá a korábban kitermelt földet, alaposan nyomkodjuk meg és öntözzünk.
Pár perc múlva a maradék földet is húzzuk a labdára és közel földtömör állapotig tömörítsük azt. A földlabda körül készítsünk kis tányért, hogy kb. 10-15 liter víz elférjen benne.
Szőlő ültetése - Az ültetés előtt egy-két órára állítsuk vízbe az szőlő olványokat.
Csak pár centivel vágjuk vissza a gyökereket, ne jobban és olyan mélyre ültessük a vesszőt, hogy az oltott rész majdnem a föld színtjéig érjen.
Ha szerves trágyát is teszünk a gödörbe, azt tegyük jóval mélyebbre és terítsünk fölé földet, hogy ültetéskor ne érintkezhessen a gyökerekkel.
Alaposan öntözzük be a töveket, majd tömörítsük a földet. Az első tömörítés után újra öntözzünk bőségesen és újra tömörítsük a talajt.
Ezután kupacoljuk fel a foldet a szárak körül kb. 4-5 rügy magasságig, vagy a vesszők teljes magasságáig teljesen.
Tavasszal bontsuk le a kupacot a tövek körül, majd metszük vissza a szárakat a gyökérnyaktól fölfelé 3 rügyre.
Az első évben maximum két szárat hagyjunk meg az oltványon a többit távolítsuk el az oltott rész fölött visszavágva.
Fagyal, Gyertyán sövény ültetése - A szabadgyökerű fagyal, gyertyán ültetési ideje kora tavasszal, vagy késő ősszel van.
A fagyal sövény és gyertyán sövény ültetésekor célszerű, ha egy 30 cm széles és ugyanilyen mély árkot ásunk. A növényeket rövid időre, 30-120 percre áztassuk meg, tegyük vízbe, hogy megszívhassák magukat.
Ezután 25-40 cm közötti tőtávolságra elosztva állítsuk be az árokba a növényeket. A kiásott föld egy részét óvatosan lapátoljuk vissza és igazítsuk a töveket a kívánt magasságba és irányba, hogy egyenesen álljanak, majd kissé tömörítsük a talajt.
Ezután következik az első iszapolás, - áztassuk meg alaposan az árkot.
Egy kis idő múlva, amikor már átázott és tömörödött is a föld, ellenőrizzük újra a tövek helyes állását, ha kell igazítsunk rajtuk és a maradék földet szórjuk az árokba.
Ezután kell tömöríteni, óvatosan, de határozottan, hogy nem maradjon levegő a gyökerek között. Ha ezzel végeztünk, újra öntözzük meg a sövény vonalát.
Ültetés után: Miután végeztünk az ágainak, (azévi hajtásainak) 1/3-ad részét vágjuk vissza.
Vigyázzunk arra, hogy a frissen elültetett fagyal sövényt ne hagyjuk öntözés nélkül továbbra sem. Hetente egy alkalommal öntözzük meg a friss telepítést, hogy segítsük a gyökérzet megerősödését.
Szerves rágyázás: az ültető gödörbe csak kis mértékben keverjünk szerves trágyát, inkább nem túl vastagon, földdel keverve a felszínre terítsük azt. A csapadék és az öntözővíz segítségével hamarosan a gyökerek közelébe kerül.
Ugyanezek a szabályok vonatkoznak a szabadgyökerű Gyertyán ültetésére is.
Rózsa ültetés - Az ültetés legmegfelelőbb időszaka októbertől a fagyokig tart, illetve a fagyok elmúltával áprilisig.
A fiatal rózsákat ősszel termelik ki a földből.
A megvásárolt rózsatövek ágait vágjuk vissza 3-5 szemig, a hosszú gyökereket pedig csak kis mértékben, inkább csak a megtört részeket távolítsuk el. Ültetés előtt a szabadgyökerű rózsákat áztatni kell néhány óráig.
Ültetéskor a nemes rész 2-3 cm-rel legyen a talajszint alatt.
Az ültetés legmegfelelőbb időszaka október végétől a fagyokig tart, illetve a fagyok elmúltával áprilisig.
Az ültetéshez olyan mély és széles gödröt ássunk, hogy a gyökérzet jól elférjen benne, és a szemzés helye 2-3 cm-rel a talajszint alá kerülhessen.
A gödröt humusszal kevert kerti földdel töltsük fel.
Ültetés után alaposan locsoljuk be a töveket. Miután a víz felszikkadt, gyengén tömörítsük a földet majd újra iszapoljunk!
Miután ismét felszikkadt a talaj még egyszer tömörítsük a földet alaposabban és ezután 15-20 cm magasan földdel töltsük fel a rózsákat.
Tavasszal csak akkor kell kitakarni a töveket, amikor a rügyek már duzzadnak, - kb. április vége felé. Tavasszal, a rendszeres öntözésről gondoskodni kell.
Az ültetés első évében megjelenő első bimbókat csípjük vissza, pár levéllel együtt, ez elősegíti a bokrosodást.
A földiper - Szamóca a napos, szellős helyet kedveli.
A félárnyékot laza talajon könyebben elviseli, mint a kötötten, ahol nagy a szürkepenész veszélye.
A talajuntság és a vele járó terméscsökkenés elkerülhető, ha olyan területet választunk, ahol több éve nem volt szamóca.
A területet 8-14 nappal az ültetés elött egy ásónyom mélységig felásunk, és az alsó réteget talajlazítóval porhanyítjuk, mert a szamóca nem csak sekélyen, hanem mélyen is gyökerezik.
Humusz és tápanyagutánpótláshoz humusz- vagy komposztföldet használunk.
A szamócát csak gyengén kell trágyázni, és kloridmentes trágyára van szükség.
Elgyomosodott talajon nem elég a gyomok gyökereit eltávolítani, hanem a gyommagvak is el kell pusztítani.
A talajmunkákat az ültetés elött 14 nappal meg kell kezdeni.
Cserepes, konténeres tuja ültetése! A cserepes, konténeres tuját bármikor ültethetjük.
Cserepes növények ültetése - Ha meleg és száraz az időjárás, akkor az öntözésre jobban oda kell figyelnünk.
Arra ügyeljünk, hogy a frissen beültetett növényünk körül a talaj ne száradjon ki.
A fagyok elmúltával bármikor elültethető az edényes növény, tuja, fenyő, évelő, fűszernövény, díszfű, cserje.
Gyökérzet fejlődése ültetés után:
Az edényes növény még mielőtt kikerülne a faiskolákba, már majdnem fejlett gyökérzettel rendelkezik. Ez azt jelenti, hogy az edényben cserépben lévő gyökérzet kifejlődött, vagy már megkezdte fejlődését a rendelkezésére álló helyen.
A faiskolába kerülő konténeres növény gyökérzete minden esetben, egész évben alkalmas a kiültetésre.
A gyökérzet 10-15 fokos talajhőmérséklet fölött intenzíven fejlődik, ha megfelelő számára a nedvesség. A tavaszi idényben és kora ősszel ültetett növény gyökérzete még abban az évben fejlődésnek indul a kiültetést követően.
Az edényes, konténeres növény ültetésekor csak le kell venni az edényt a gyökérzetről és egy kicsit nagyobb ültetőgödörbe tenni, a földet visszatölteni és kis tányért készíteni az öntözővíznek.
A szerves trágyát, tápanyagot csak mértékkel inkább az ültetőgödör tetejére szórjuk, mert így nem károsíthatja közvetlenül a gyökérzetet és a tápanyag amúgy is lejut az öntözővízzel, csapadékkal.
Ha nagyon agyagos a talajunk, akkor valamivel nagyobb gödröt készítsünk amibe tőzeggel kevert kerti földet tehetünk. Így picit lazább szerkezetű lesz a földlabda környéke.
A frissen ültetett cserepes növényeket ültetés után alaposan, többször, azután hetente egy, esetleg két alkalommal öntözze meg. Egy-egy eső alkalmával soha ne feltételezze, hogy elegendő a nedvesség, erről a gyökérlabda környékén saját maga győződjön meg.
Fontos, hogy még a szárazságtűrő növényeket is öntözze rendszeresen az ültetés utáni hónapokban, hogy gyors fejlődésnek indulhasson a gyökérzet. Az ültetés után egy növényt se hagyjon magára. Öntözzön és gaztalanítson a tövek környékén.
Gyümölcsfák ültetése faültetés, szabadgyökerű gyümölcsfák ültetése!
A faültetés időpontja ősszel a lombhullás környékén kezdődik és március végéig tart, ekkor a fák nyugalmi állapotban vannak.
A kitermelés után kerül a növény a lerakatokba, ahol általában október 20-tól lehet megvásárolni a gyümölcsfákat.
Talajelőkészítés: Az beültetett gyümölcsfák eredése és fejlődése a talaj előkészítésétől is függ.
A korábban szokásos mély ültetőgödrös telepítés nem vált be, ezért jelenleg a sík művelést részesítik előnyben. Két ásónyom mélységig felássuk a felső talajréteget, majd még egy ásónyomra, ha kemény az atalaj.
A sík művelés kezdetén az földet 25 cm mélyen és 40 cm széles sávban kiássuk (a). Majd a kiásott barázdába állva az altalajt (b) ássuk fel 25 cm mélyen és javítjuk a szerkezetét. (A kötött talajhoz homokot, a laza talajhoz agyagos földet adunk.)
Az ültetőgödörbe tett szerves trágya tápanyag ne érintkezzen közvetlenül a gyökérzettel. A földdel összekevert szerves trágyát mélyebbre tegyük, ahol még nincs gyökérzet, de egy év múlva már ott lehet, a földdel összekevert trágya fölé helyezzünk egy vékony tiszta földréteget.
Faültetés: A faiskolából hozott fát gyökerével néhány órára vízbe állítjuk. Elötte a sérült gyökereit az egészséges részig visszavágjuk, lehetőleg nagyon keveset vágjunk le a gyökerekből
gyümölcsfa ültetés
Az őszi ültetés nem mentesít sem az ültetés utáni, sem pedig a kora tavaszi, a fakadás előtti öntözés szükségessége alól. Fagyban, télen ne ültessünk. Főleg tavasszal, ültetés előtt szivassuk meg jól az oltványokat néhány órás teljes vízfürdőben.
Ültetés után verjünk a fa mellé egy karót. A karó tartást biztosít a törzsnek.
Akkor jó a helyzete, ha a szemzés helye 10-15 cm-rel a föld felett van, körténél és birsnél pedig a talajjal egy szintben.
A gyökerekre újra dobjunk földet és megkezdhetjük az első iszapolást (alapos belocsolás). Ez kb. egy, de inkább két vödör víz ültető gödörbe való kiöntését jelenti. Amikor elszivárgott a víz és eltelt egy kis idő óvatosan tapossuk meg a most még laza földet, óvatosan tömörítsük azt, ezzel elősegítve, hogy a gyökérzet körüli föld tömörödjön ne maradjon levegős.
Ezután a maradék földet is terítsük el és az ásó lapjával készítsünk öntözötányért, amibe újra 10-15 liter vizet öntsünk. Ha a víz elszivárgott és kezd megszáradni a föld felszíne, óvatosan tömörítsünk úja. Végül a fát 8-as kötéssel rögzitsük a karóhoz, úgy hogy a a kötés a fán magasabban legyen mint a karón. így a fa a földdel együtt ülepedhet és a gyökerek alatt nem képződnek üregek.
- Ültetéskor nem kell szerves trágyát tenni a gyökérzet alá, elég ha a tövek köré teszünk, az majd leszivárog az öntözővízzel együtt a gyökérzet közelébe.
- Ne essünk túlzásba a szerves trágya adagolásánál, bőven elég a zsákos marhatrágya zacskóján feltüntetett mennyiség. A gyümölcsfa eredésekor nem a trágya a lényeges és fontos dolog, hanem az öntözővíz.
- Kora tavasszal se feledkezzünk meg az ősszel frissen ültetett fákról. Hetente egy alkalommal elegendő, de ekkor bőven öntözzük meg a tövek környékét alkalmanként 15-20 liter vízzel.
- Vigyázni kell az esetleges műtrágya kiszórásával! Inkább ne alkalmazzuk. A különféle pasztillák gázokat termelnek és ez károsíthatja a gyökérzetet. Ha a gyökérzet körül túl nagy lesz a sótartalom, akkor a gyökerek nem tudják felvenni a vizet, tehát még nedves talaj esetén is kiszáradhat a növény.
A szerves trágyát legjobb a tövek köré elteríteni, így az öntözővízzel együtt szivárog majd le a tápanyag.
A műtrágya használatáról már írtunk, de újra megemlítjük, hogy friss ültetéskor a trágya nem játszik, inkább a víz. Ha a hajtásfejlődést a tavaszi időszakban műtrágya kiszórásával akarjuk gyorsítani, akkor a legroszabb megoldást választjuk.
Ezerszer inkább öntözzünk rendszeresen, mint műtrágyát szórnánk a tövek köré.
Öntözés ...öntözés ... A szabadgyökerű növények ültetése után fontos a késöbbi időszakban is a talaj nedvesen tartása. Amíg a talaj hőmérséklete a 10 fokot eléri, addig a gyökerek is intenzív fejlődésben vannak. Ilyenkor, főleg, ha száraz az időjárás - gondoskodni kell a nedvesség pótlására.
A késő őszi időszakban nem, (hiszen ekkor több alkalommal iszapoltunk már) de a következő tavasszal fontos, hogy ne feledkezzünk meg az öntözésről. Tudni kell, hogy a növényeink többsége még kihajthat akkor is, ha elhanyagoljuk a rendszeres öntözést, de a hajtásfejlődés elindulása után érheti a meglepetés a gondalan gazdát.
Öntözés - Egy-egy alkalommal kiadós mennyiségű vizet juttassunk a tövek köré. Nem kell minden nap megismételni, bőven elég hetente egy alkalommal, de ekkor szánjunk időt erre a feladatra. Nem elég slaggal megpisiltetni a tövek környékét, hanem több alkalommal, (mondjuk legalább három) tartsuk oda a vízsugarat.
Az ültetés évében, vagy ha ősszel ültettünk, akkor a következő tavaszi - kora nyári időszakra vonatkoznak tanácsaink.
Késő ősszel, illetve kora tavasszal a faiskolákból, kertészetektől vásárolt szabad gyökeres növények teljes biztonsággal megerednek, hiszen a kitermelés után azonnal újra szakszerűen bevermelik azokat, a kiszáradás esélye fel sem merülhet.
Ha a vásárló betartja az ültetés legfőbb alapszabályát, - tömörítés, iszapolás, csak mérsékelt trágyázás, vagy inkább ezt kihagyva a tövek környékére szórunk csak tápanyagot és a műtrágyát elfelejtjük, majd tavasszal újra több alkalommal alaposan öntözünk - akkor biztosan örömét leli az új szerzeményeknek.
