Articsóka zöldség vetőmag

Articsóka vetőmag

"E jellegzetes fészkes virágzata növényt elsősorban a Földközi-tenger nyugati és középső országaiban termesztik, ahol vadon még napjainkban is megtalálható egy másik faj, a kardi (C. cardunculus). Maga az articsóka vadon nem fordul elő, valószínűleg Délnyugat-Európából vagy Észak-Afrikából származik.
Évelő növény. Gyökértörzse minden évben vastagodik, fokozatosan elfásodik és a közepe 4-5 év múlva elpusztul, tehát ajánlatos 3-4 évenként újratelepíteni. Vastag gyökértörzse a mínusz 4-5 °C-os fagyokat takarás nélkül is elviseli, de ennél hidegebb időben már takarni kell, vagy ki kell ásni minden ősszel. Szára felálló, elágazó, 2-2,5 m magasra is megnőhet. Merev tőlevelekből álló levélrózsája
általában feláll. Nagy, osztott vagy hasadt levelei sima szélűek. Az articsóka levelek alul szürkén molyhosak, felül fénylő zöld színűek. Egyes fajtákon a zöld levelek erezetét klorofillmentes levélszövet szegélyezi, ennek folytán a levél fehér foltosnak, márványozottnak tűnik.
A végálló fészekvirágzatok feltűnően nagyok, 8-12 cm átmérőjűek. A virágzat gömbölyű vagy gömbölyded, a virágok kékes bíborszínűek. A sokvirágú fészekvirágzat fészekpikkelyei húsosak, lapos csúcsi nyúlvánnyal.
A feltűnően nagy virágzatok igen élénk színükkel messziről odacsalogatják a méheket. Ecsetszerű bóbitájú, nagy kaszatermései egyenesek, hosszúkás tojásdad alakúak.

A napos, esetleg gyengén félárnyékos, meleg területeket kedveli, amelyeken még kevesebb vízzel is beéri. Árnyékban az articsóka  virágok elaprósodnak és a szár megnyúlik. A fejlődéséhez 15 °C feletti hőmérsékletet igényel. Télen viszont a fagyoktól takarással védeni kell. Gyéren elágazó gyökérzete 2-3 m-es mélységig is lehatol a talajba, így a rövidebb száraz időszakokat könnyen átvészeli. A telepítés évében, míg a gyökérzet teljesen ki nem fejlődik, többször öntözzük.

Forrás: Terebess.hu
http://www.terebess.hu/tiszaorveny/zoldseg/articsoka.html"